// 2026. szeptember 26., szombat // Jusztina

Mi lesz veled, Bihar megyei kulturális élet?

// HIRDETÉS

Rég látott összefogás körvonalazódik Nagyváradon: együtt vonultak utcára a román és a magyar művészek, hogy tiltakozzanak hét kulturális intézmény összevonása ellen.

Hét kulturális intézmény – két színház, két bábszínház, két táncegyüttes és a filharmónia – önállóságát féltik Nagyváradon, ami rég látott összefogást eredményezett Bihar megyében.

A határozatlan időre szóló munkaszerződésük felbontásától is tartó román és magyar művészek utcai performansszal tiltakoztak Nagyváradon a Bihar Megyei Tanács egyelőre nem hivatalos tervei ellen, ugyanakkor Szatmárnémetiben is tartottak egy villámcsődületet a társulatok, szolidaritást vállalva a váradiakkal. Emellett petíciók és állásfoglalások is születettek, melyekhez más partiumi, erdélyi, bánsági, romániai és magyarországi színházak is csatlakoztak.

A Szigligeti Színház, a Regina Maria Színház és a Nagyváradi Állami Filharmónia művészeinek közös kiáltványa egyértelművé teszi, mit is szeretnének:

  • nem akarják, hogy munkaszerződéseiket egyoldalúan megváltoztassák;
  • ahogy azt sem, hogy a társulatok elveszítsék önállóságukat,
  • vagy kiszolgáltassák tevékenységüket a szórakoztatóipari szempontoknak.
  • Visszautasítanak minden döntést, mely odadobná a művészi alkotás szabadságát akár a politikai hatalomnak, akár a szakszerűtlenségnek;
  • és annak a meggyőződésüknek is hangot adnak, hogy Bihar megye román és magyar lakosságának alanyi joga van saját kulturális intézményekhez.

A társulatok összevonásának terve akkor került nyilvánosságra, amikor Ilie Bolojan Bihar megyei tanácselnök, volt nagyváradi polgármester egy találkozón ismertette a román színház művészeivel elképzeléseit.

Bár a megyei önkormányzat cáfolta, hogy a napirendjén szerepelne egy ilyen határozattervezet,

nehezen hihető, hogy békén hagyná a színházakat, miután korábban ellentmondást nem tűrően, mindössze a költséghatékonysági szempontokat figyelembe véve láttott neki a művelődés átszervezésének.

Ennek eredményeképpen két kulturális folyóirat, a Várad és a Familia működését is veszélybe sodorták, mindkettőt alárendelve a Bihar megyei könyvtárnak. Akkor is voltak tiltakozások, azonban a koronavírus-járvány tombolása közepette az önkormányzat kevesebb ellenállásba ütközött. A színházakkal - úgy tűnik - nem lesz olyan könnyű elbánni.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Országos botrány kialakulóban az iskolai egyenruha kötelezővé tételéről, tiltakoznak a magyar diákok is
Krónika

Országos botrány kialakulóban az iskolai egyenruha kötelezővé tételéről, tiltakoznak a magyar diákok is

Megosztó kérdésnek bizonyul Romániában az iskolai egyenruha kötelezővé tétele, miután a szenátus már rábólintott a tervezetre, aminek sok pedagógus és szülő nem örül, magyar diákszervezetek pedig tiltakoznak ellene.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség
Székelyhon

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség

Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Legtöbb településen drágább lesz a hulladékszállítási díj
Székelyhon

Legtöbb településen drágább lesz a hulladékszállítási díj

Emelkedik a hulladékszállítás díja a legtöbb hargitai településen az új hulladékgazdálkodási rendszer decemberi bevezetésével. Gyergyó térségében lehet a legnagyobb a drágulás, de Csíkban és Udvarhelyszéken is többen magasabb költségekre számíthatnak.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS