Börtönszentből ortodox szent 

Riadót fújt az Elie Wiesel Országos Holokausztkutató Intézet, amiért a Román Ortodox Egyház (BOR) szentté avatja a legionárius fészekvezér Ilie Lăcătușut, aki 1942 és 1943 között misszionáriusként tevékenykedett a román közigazgatás alatt álló Transznisztriában.    

Lăcătușu az egyik legjelentősebb képviselője a „börtönök szentjeinek”, azoknak az ortodox szerzeteseknek és papoknak, akiket a szélsőjobboldali legionárius mozgalom lelkes támogatóiként járták meg a két világháború közötti tömlöcöket és/vagy a kommunista börtönöket, ahol sokan közülük belehaltak a bántalmazásokba.  

A börtönszentek kultusza a rendszerváltás után terjedt el az ellentmondásos múltú és megítélésű fogvatartottak tisztelői körében. A börtönszentek útja az antiszemita és nacionalista „légiós ifjúságból” vezetett a kommunista börtönök tisztítótűzének szentségébe. Ahogy a Vasgárda kitűnő ismerője, Miskolczy Ambrus írta: a börtönrács szimbólumát magáénak tudó Vasgárdának a börtön jelentette a beavatás színhelyét. 

„Sok legionárius úgy érezte, bűneiért mérte rá Isten a sok szenvedést, ami végül is az ő üdvösségét szolgálja, és ezért vállalni kell az aszkézist. Más lehetőség nem is volt, a misztikával pedig elviselhetővé, sőt lelki boldogsággá szublimálták.” 

Visszatérve a jelenhez, az Elie Wiesel Intézet a román patriárkátus honlapján figyelt fel egy hírre, amely szerint a BOR igazi szentté is avatná az 1983-ban elhunyt börtönszentet.    

Mint írják, tekintettel a Román Patriarchátus tartózkodó magatartására a papság egy részének a legionárius mozgalommal való együttműködésével kapcsolatban, reménykedésre adhat okot, hogy csupán egy javaslatról van szó, nem pedig végleges döntésről.  

Alexandru Florian, az intézet igazgatója felidézte, hogy Ilie Lăcătușu Odesszában és egy Râbnița megyei településen szolgált.

„Nem ismert, hogy bármiféle empátiát tanúsított volna a Dnyeszteren túlra deportált zsidók iránt. Odesszában 1941 őszén több mint 20 ezer áldozatot követelő pogrom zajlott le, Râbnița megye pedig deportálási hely volt, ahol egy tábor is működött. Úgy gondolom, nem tévedek, ha azt mondom, hogy legalábbis közömbös magatartást tanúsított a több tízezer román és ukrán zsidó szomszédjával szemben, akik számára Transznisztria a kivégzés helyét jelentette.”  

A BOR-t nem hatotta meg az állásfoglalás, és rögtön tiszta vizet öntött a pohárba, amikor sajtóközleményben jelezte, tizenhat szentté avatást hagyott jóvá. A közzétett listán Ilie Lăcătușu neve is szerepel, akit július 22-én fognak szentté avatni. 

A pap visszaemlékezésében úgy fogalmazott, hogy a legnemesebb szándékkal, a nemzet és a haza javára csatlakozott a legionárius mozgalomhoz, amelyben bölcsességgel és tapintattal dolgozott nevelői szerepében. Azt is állította, hogy kizárólag háztartási tevékenységet végzett, és nem vett részt antiszemita vagy erőszakos tevékenységekben.  

Hegyimentő: a túraútvonalak már nem biztonságosak a medveveszély miatt 

A Bucsecs-hegységben történt tragikus medvetámadás kapcsán a Vâlcea megyei hegyimentőszolgálat vezetője is megszólalt, aki szerint a turistáknak kétszer is meg kell gondolniuk, mielőtt túrázni indulnak. Arról is beszélt, hogy csak idő kérdése a következő tragédia.  

Mircea Lera arra hívja fel a figyelmet, hogy napi rendszerességgel lehet medvével találkozni a hegyekben, a dombvidékeken, és újabban a síkságon is. Úgy véli, a síkvidéki területeket birtokba vevő medvék kilövésének nincs alternatívája, mivel azok már nem mennek vissza a hegyekbe, ahol megölik őket az erősebb példányok. 

A tápláléklánc csúcsán álló medve opportunista faj – mondja, nincsen természetes ellensége, és kitűnően alkalmazkodik a körülményekhez. Csak más, erősebb példányok és az ember lehet a vetélytársa:  

„Ebben a rekkenő hőségben, ami nem jellemző az ő környezetére, azt eszi, amit általában nem szokott. Magától értetődő, hogy ilyen körülmények között agresszívvá válik. Ahol nem járnak turisták, ott erős medvék tanyáznak. A húsz év fölötti példányok rendkívül agresszívak, mert nem tud zsírt felhalmozni, ezért mindent képesek megenni. Mindent megtámadnak, ami az útjukba kerül. Amint érzik a vesztüket, bármit megtesznek az életükért, akárcsak a túlélési ösztöntől és az éhségtől hajtott bocsok”. 

A hegyimentő szerint még a nagy tapasztalattal rendelkező turisták is veszélybe kerülhetnek, és már ő sem érzi biztonságban magát a hegyekben. Ötven éve, éjjel-nappal járja az erdőket, aludt minden völgyben, de egy ideje elkezdett félni. Hozzátette: a tehéncsordákra és a juhnyájakra irányuló medvetámadások száma is nőtt, de a pásztorok nem jelentik ezeket a hatóságoknak.  

Hasított 2023-ban a kebabrendelés Lugoson, Segesváron és Tordán  

A 23 országban jelen lévő Glovo ételfutárcég adatai szerint Romániában vásárolták a legtöbb kebabot tavaly. A július 12-én tartott Nemzetközi Kebab Nap alkalmából készített elemzés szerint Románia a délkelet-európai régió kebabrendeléseinek 69 százalékát adja. Csak tavaly a romániaiak közel 4 millió darabot rendeltek az arab eredetű húsételből.  

A legnépszerűbb kebabok közé tartozott a nagy csirkemelles shaorma, a tányérban felszolgált nagyadagos kebab, a pulykás shaorma és a sajtos-csirkés kebab. A legnépszerűbb hozzávalók rangsorát a csirke vezeti, amelyet a pulyka, a marhahús, a vegyeshús és a falafel követ. Ugyanakkor több mint félmillió esetben tányérban tálalva kérték a kebabot kértek, ami 17 százalékos keresletnövekedést jelent 2022-höz képest.  

A felmérés szerint a tavasszal regisztrálták a legtöbb rendelést, és a kebab iránti legnagyobb étvágy januárban csapott fel.  

A legtöbb kebabot tavaly Bukarestben, Konstancán és Temesváron rendelték, míg a városok közül a legnagyobb kebabkereslet-növekedést 2022-hez képest Lugos, Segesvár és Torda produkálta.   

A legnagyobb kebabrajongó cím egy bukaresti lakosé, aki tavaly 349 rendelést adott le, míg a legdrágább rendelés egy ploiești-i felhasználóé, aki 1600 lej értékben rendelt kebabot.