// 2026. szeptember 27., vasárnap // Adalbert

Közeleg az apokalipszis: a románok NEM AKARNAK epret szedni Spanyolországban!

// HIRDETÉS

Egy világ omlik össze, nem is olyan rég ez volt az egyik legnépszerűbb külföldi munka a romániai munkavállalók körében.

Közismert, hogy a külföldön dolgozó románokat évek óta csupán „eperszedőkként” emlegeti a közvélemény, mivel amint megnyílt a lehetőség, hogy külföldön dolgozzanak, jelentős hányaduk Spanyolországba ment. Ahol – meglepő módon – epret szedtek.

Úgy tűnik azonban, hogy lassan új ragadványnevet kell keresni rájuk.

A spanyol illetékesek ugyanis most vadul kongatják a vészharangot: senki sem akar eperszedőnek jelentkezni. Még a románok sem.

Ha pedig ez nem változik, akkor tonnaszám rohad majd rájuk az ízletes gyümölcs.

Andalúziában 10 000 napszámost keresnek az eperföldeken, eddig azonban csupán 600-an jelentkeztek.

Pedig csak Huelva régióban 9000, a mezőgazdaság területéről kikerült munkanélkülit tartanak nyilván, de nem hogy a spanyolok, még a románok sem akarnak már eperszedők lenni, pedig legalább rájuk nagyon számítottak.

A 90-es évek elején még Spanyolország minden sarkából érkeztek az eperszedők, de mivel egy idő után nekik már derogált a munka, felváltották őket a románok.

Most azonban már a románok sem akarnak eperszedők lenni. Pedig még a román gazdaságban is fontos szerepet játszik a román vendégmunkások által hazaküldött pénz.

Mint kiderült, ebben jókora szerepet játszanak az eperültetvények tulajdonosai, akik előszeretettel vágják át a napszámosokat.

A szakszervezeti illetékesek szerint nem tartják be a kollektív munkaszerződést, kevesebbet fizetnek a szerződésben foglalt összegnél, a túlórákat pedig egyáltalán nem fizetik ki.

Ráadásul társadalombiztosítási járulékot sem fizetnek az alkalmazottak után.

Jelenleg egy eperszedő napszámos napi 42,02 és 43,81 euró között kereshet.

Ezek szerint a román vendégmunkások úgy gondolják: ennyiért már lehajolni sem érdemes.

Pláne az eperföldeken.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Sertéshólyagba zárt hagyomány: így készül az uniós oltalmat nyert tekei gyúrt sajt
Krónika

Sertéshólyagba zárt hagyomány: így készül az uniós oltalmat nyert tekei gyúrt sajt

A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét
Székelyhon

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét

Mentőegységeket, köztük hegyimentőket riasztottak egy súlyos balesethez szombaton délután a Maros megyei Nyárádremete közelébe, egy nehezen megközelíthető területre.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség
Székelyhon

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség

Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS