Kevésbé lesznek fontosak az osztályzatok, mert nem a jegy számít, hanem a képességek

Komoly változásokat ígér az oktatási rendszerben Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter, aki szerint az egyik legfontosabb módosítás az lesz az új oktatási törvény értelmében, hogy csökkentik az osztályzatok szerepét a diákok teljesítményének kiértékelésében.

Az ok: az érdemjegyek veszítettek a relevanciájukból, ráadásul a jó jegyekre való vadászat öncéllá vált, miközben valójában azt kellene kiértékelni, hogy a diákok képességei mennyit fejlődtek.

Cîmpeanu szerint a teljesítmény kiértékelésének ennek nyomán a tudás mellett a képességekre is ki kell terjednie. Ezeket viszont nehezebb a jegyrendszerrel kiértékelni, ezért csökken az osztályzatok aránya a diákok eredményeinek kiértékelésében.

Vagyis

a jegyrendszeres osztályozás nem szűnik meg, de kevésbé lesz fontos,

hiszen oda jutottunk, hogy már az ötéves gyerekek is jegyeket kapnak.

Ezért a hangsúly inkább a szöveges kiértékelésekre kerül majd, amelyek lehetővé teszik a pedagógusok számára, hogy egyéni tantervet dolgozzanak ki minden egyes diák számára – már ha lesz rá idejük –, és a szülők is megkapják őket, hogy tisztább képet nyerjenek gyermekük fejlődéséről.

A miniszter szerint tarthatatlan, hogy a jegyvadászat vált az egyik legfőbb foglalatossággá, hiszen nem minden gyerek képes folyamatosan 9-es vagy 10-es osztályzatot elérni.

Mindebből az is következik, hogy a gimnáziumi felvételit is át kívánja alakítani.

A tervek szerint ugyanis

csak a képességfelmérő eredményeit vennék figyelembe, a négyéves általános iskolai átlagot nem,

az ugyanis nem tükrözi a diákok valódi képességeit.

Emellett a tananyag mennyiségét is csökkentené – szintén a kompetenciák növelése érdekében –, és a félévi dolgozatokat is kiiktatná, mivel nem a félévi átlag a fontos, hanem a tanév végi.