// 2026. szeptember 26., szombat // Jusztina

Gyászos siker: folyamatosan nő a temetkezési vállalatok forgalma

// HIRDETÉS

A negyedik járványhullám a kegyeleti szolgáltatókat is leterheli, de közben jól jövedelmez. Mennyivel nőtt a profitjuk?

Két hét alatt annyian haltak meg Romániában a koronavírus-fertőzés következtében, hogy az felér egy nagyobbacska erdélyi község, például Ákosfalva lakosságával – újabban ilyen üzenetekkel igyekeznek a politikusok felhívni a figyelmet a baj nagyságára, illetve az oltás fontosságára. Szélesebb kitekintéssel azt látjuk, hogy tíz év alatt a kétszeresére (60 ezerről 113 ezerre) nőtt a halálozások száma, a temetkezési cégek tehát a pandémia előtt is jövedelmező vállalkozásoknak bizonyultak,

de igazán a járvány terjedésével ugrott meg az éves árbevételük.

Románia Európában az első, világviszonylatban a második helyen áll a koronavírus okozta elhalálozások számát tekintve. A nemzetközi sajtó a mostani helyzetről szóló beszámolóiban külön kiemeli, hogy nemcsak az egészségügyi rendszer van túlterhelve, a temetkezési vállalatok sem bírják már tartani az iramot.

Ebben a kontextusban érdekes adalékkal szolgál, hogy csak a tavaly 326 millió összbevételt hoztak össze a kegyeleti szolgáltatók. Viszonyításképpen: 2010-ben ez a szám 62,8 millió, 2019-ben 259 millió lej volt. A járvány óta egynegyedével nőtt a cégek profitja, a 2019-es 54,3 millió lejről 85,8 millió lejre (2020-as adat).

Tíz év alatt ez harmincszoros növekedést jelent.

Az erős igénybevétel miatt a temetkezési vállalatok egyre több alkalmazottat vettek fel, tíz év alatt, 2020-ra a kétszeresére nőtt a beosztottak száma. Az alaptőke szintén látványosan megugrott: 2 millió lejről (2010) 59,7 millió lejre (2020). A meglévő 1100 cég többsége mikrovállalkozás, csak két munkáltató van, mely 50 alkalmazottnál többet foglalkoztat. 2019 óta ötven új temetkezési céget alapítottak, kihasználva az ágazat szárnyalását.

Az elmúlt két hétben nem volt olyan nap, hogy kétszáznál kevesebb halálesetet regisztráljanak a járvánnyal összefüggésben. A minden eddigi leggyászosabb nap kedden volt,

amikor 24 óra alatt 561-en haltak meg a fertőzésben.

Amíg a kórházak tele vannak, és nincsenek férőhelyek az intenzív osztályokon (akár koronásoknak, akár más betegségben szenvedőknek), addig szinte biztosra vehető, hogy Ákosfalvánál nagyobb lakossággal bíró települések „tűnnek el”, egyik hétről a másikra.

A temetkezés több településen is problematikussá vált, Nagyváradon például arról számol be a sajtó, hogy a korábbi három nap helyett egy hetet is várni kell arra, hogy egy temetésre sor kerülhessen. Naponta 12 temetésnél többet nem tudnak lebonyolítani, ugyanis kevés sírásó. Egy Botoșaniban sajátos megoldást találtak ugyanerre a problémára: az önkormányzat markológépet bérel, mert sok a halott, és nincs ki kiássa a sírokat.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség
Székelyhon

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség

Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS