Jogerős: visszakapják a román örökösök a kolozsvári Bánffy-palota háromnegyedét

Eldőlt: visszakapják az örökösök a kolozsvári Szépművészeti Múzeum épületének háromnegyedét, igaz, a bíróság jogerős döntése értelmében a következő tíz évben nem változtathatják meg a Bánffy-palota rendeltetését. Vagyis tíz esztendeig még biztosan maradhat a múzeum a kincses város egyik emblematikus épületében, csak éppen a pert elvesztő megyei tanács immár bérleti díjat köteles fizetni az örökösöknek.

Az örökösök azonban nem a Bánffy család jogutódjai, hanem az időközben elhunyt Paraschiva Roșca leszármazottai.

Az ő sógora, Nicolae Roşca, egy tehetős Szeben megyei kereskedő annak idején összebarátkozott az akkor a palota tulajdonjogát birtokló Bánffy Dénessel, akivel állítólag közösen hoztak létre mozit az épület udvarán. Csakhogy a befektetést Roşca fizette, és Bánffy Dénesnek is jelentős összegeket adott kölcsön, aki azonban nem tudta visszafizetni a pénzt, így a tartozás fejében ráíratott Roşcára mintegy 750 négyzetméternyi részt a barokk épületből.

Nehéz lenne megmondani, hogy ez pontosan mennyit ér, de legalább 1,4 millió euróra rúg az összeg.

A barokk palota Bánffy György, Erdély kormányzója megbízásából épült 1774-ben és 1785 között Johann Eberhard Blaumann német származású erdélyi építész irányításával. Az idők során volt kormányzói lakás – többek között I. Ferenc magyar király, osztrák császár, I. Ferenc József osztrák császár, magyar és cseh király, az Osztrák–Magyar Monarchia első uralkodója és Liszt Ferenc zeneszerző, zongoraművész is megszállt itt –, működött benne kaszinó, mozi, bank és kávéház is. A kommunista államosítás után itt hozták létre a város Szépművészeti Múzeumát, amely mai napig működik benne.

A helyi magyar közösség a Kolozsvári Magyar Napok idején szokta belakni az épület udvarát.

Hogy az új tulajdonviszonyok tükrében a jövőben hogy lesz, az jó kérdés.