Javaslat: magyar zsidó sportolóról nevezzenek el utcát Kolozsváron, ne román fasiszta tudósról

Egy román újságíró szerint Paneth Farkas sokkal inkább megérdemelné ezt a kitüntetést, mint Nicolae Paulescu.

A Főtér RoMánia rovatában a romániai román nyelvű média olyan véleményanyagait szemlézzük, amelyek vagy az itteni magyar közösséggel, a román-magyar kapcsolatokkal foglalkoznak, vagy a nyilvánosságot, a közbeszédet foglalkoztató forró témákat taglalnak.

„Vajon miért gondolja Kolozsvár polgármesteri hivatala, hogy az ellentmondásos bukaresti tudóst, Nicolae Paulescut kell megtisztelje azzal, hogy utcát neveznek el róla, nem pedig egy értékes kolozsvárit?”

– teszi fel a nem is annyira költői kérdést Andrea Ghiță a Republica portál egyik, a Baabel folyóiratból átvett cikkében.

Mint arról beszámoltunk, a kolozsvári városháza utcát szándékszik elnevezni – a Tetarom I ipari park területén – arról a Nicolae Paulescuról (1869-1931), aki ugyan munkásságával hozzájárult az inzulin felfedezéséhez, politikusként, közíróként viszont korának egyik legkeményebb fasiszta és antiszemita figurája volt, és írásaiban kiirtandó férgekként hivatkozott a zsidókra.

A szerző emlékeztet rá, hogy Paulescu 1922-ben megalapította a Nemzeti Keresztény Szövetséget, az első olyan pártot Európában, amelynek a horogkereszt volt a szimbóluma. 1923-ban a Nemzeti Keresztény Védelmi Liga alelnöke lett, ennek a szervezetnek a jelképe a román trikolór volt, közepén a szvasztikával. Továbbá durván antiszemita cikkeket és röpiratokat közölt, és komoly hatást gyakorolt Corneliu Zelea Codreanura, a legionárius mozgalom későbbi vezérére és annak híveire.

Minderről a kolozsvári önkormányzat nem igazán vesz tudomást, a tiltakozásokra adott válaszuk szerint „a Nicolae Paulescuhoz hasonló emberek örökségét egyetlen érett civilizáció sem szűkítheti a politikai nézeteikre, hiszen tudósként szerzett érdemeiket nemzetközi szinten is elismerik”; és azt is leszögezik, hogy az utcanévadási tervezet nem sérti a fasiszta, rasszista, xenofób szervezeteket, szimbólumokat és cselekedeteket, valamint a háborús bűnösök kultuszát tiltó törvényt.

A kolozsvári származású szerző utal arra, hogy Kolozsvár polgármesteri hivatala szereti a várost a multikulturalizmus és békés etnikumközi együttélés modelljeként hirdetni – ezzel azonban nehezen fér össze egy ilyen ellentmondásos személyiség kultusza. Ez az elismerés szerinte inkább egy olyan figurát illetne meg, mint Paneth Farkas, a kincses város sporttörténelmének egyik kiemelkedő alakja.

Ki volt Paneth Farkas?

A zsidó származású, magyar, világbajnoki ezüstérmes asztaliteniszező és -edző 1917-ben született Kolozsváron, ott is halt meg 2009-ben. 1936-ban a prágai asztalitenisz-világbajnokságon a román válogatottal ezüstérmet szerzett. (Megjegyzendő, hogy előtte felvetették neki: változtassa meg a nevét Lupu Panaitra, de ezt, édesapjával egyetértésben, visszautasította.)

Legendássá vált a lengyel Aloys Ehrlich elleni mérkőzése, amelyen az egyik labdamenet két óra tizenkét percig tartott, ezzel bekerültek a Guinness Rekordok Könyvébe.

Az 1939-es kairói világbajnokságon már nem vehetett részt, mert a zsidótörvények miatt kizárták a román válogatottból.

Paneth Farkas rendkívül kalandos körülmények közt túlélte a holokausztot, de szinte teljes családja odaveszett Auschwitzban.

A háború után nagy szerepet vállalt a román asztalitenisz nemzetközi rangra emelésében. A román válogatott, majd a kolozsvári CSM edzőjeként számos országos, európai és nemzetközi bajnoki cím megszerzéséhez járult hozzá.

Élete vége felé megkapta a Kolozsvár díszpolgára címet. Tisztes kort ért meg: 92 évesen hunyt el szülővárosában. 2010 óta emlékére évente megrendezik Kolozsváron a Paneth Farkas Emlékversenyt.

2013 júniusában Kolozsvár polgármestere méltatta Paneth Farkas életművét, egykori házán pedig emléktáblát helyeztek el – idézi fel Andrea Ghiță, majd így zárja írását:

„2014-ben ugyanaz a polgármester, Emil Boc a Kolozsvárról elhurcolt zsidók emlékművének felavatásán kijelentette: Never again (Soha többé)!
Nem akarom elhinni, hogy most egyetértene azzal, hogy a kincses város egyik utcája Nicolae Paulescu nevét viselje.”