// 2026. szeptember 27., vasárnap // Adalbert

Itt a negyedik nyugdíjpillér, amivel a munkáltatók próbálhatnak az alkalmazottak kegyeibe férkőzni

// HIRDETÉS

Újabb lehetőség az időskort megkönnyítő megtakarításra.

Bár sokan lehetnek, akik a már eddig meglevő, három pilléren „álló” nyugdíjrendszert sem használják ki teljes egészében, a lehetőségek tárháza tovább bővül: elérhetővé vált a negyedik nyugdíjpillér, vagyis a foglalkoztatói nyugdíj.

Mint ismert, az első pillér nem más, mint a klasszikus nyugdíjrendszer: a munkáltató levonja a bérből a kötelező járulékot, és átutalja az állami nyugdíjalapba.

A második a kötelező magánnyugdíj, amely ugyanígy működik, csak a munkáltató a bérből levont nyugdíjjárulék egy részét nem az állami, hanem a munkavállaló által kiválasztott magán nyugdíjalapnak utalja.

A harmadik az önkéntes magánnyugdíj: ha valaki úgy érzi, az első kettő nem elég, akkor felkereshet egy nyugdíjalapot, és saját nyugdíjszámlát nyithat, amelyre neki kell havonta utalnia az erre szánt összeget.

A most debütáló negyedik pedig ismét csak a munkáltatót hozza képbe – de olyan módon, hogy az ő kezébe adja a kezdeményezést.

A Pénzügyi Felügyelet (ASF) most adta áldását arra, hogy az első magánalap beindítsa a foglalkoztatói nyugdíjak bizniszét.

Ami annyit jelent, hogy

a száz főnél több alkalmazottat foglalkoztató vállalkozók eldönthetik, hogy alkalmazottaik számára nyugdíjszámlát nyitnak,

amelyre az első és a második pillér mellett szintén utalnak.

Hogy ez kinek jó?

Nos, alapvetően amolyan win-win szituációt hozhat létre. A munkavállaló ugyanis ezzel a szerződésben is rögzített juttatással növelheti alkalmazottja lelkesedését és munkamorálját, és az sem utolsó szempont, hogy ezzel annak is csökkenhet a valószínűsége, hogy új munkahely után néz.

A munkavállaló pedig azért kerül a nyertes oldalra, mert a nyugdíjba vonulást követően még egy pénzforrása lesz.

A rendszer ugyanakkor

azt is lehetővé teszi, hogy maga az alkalmazott is utaljon pénzt a saját foglalkoztatóinyugdíj-számlájára.

Jó tudni ugyanakkor, hogy az első három évben az összeg fölött a munkáltató rendelkezik, vagyis ha az alkalmazott ezen időszak alatt elhagyja a céget, akkor búcsút mondhat a pénznek. Ha marad, akkor ő maga csak a három éves periódus lejárta után kezdhet el a saját nyugdíjszámlájára pénzt átutalni.

Érdemes ugyanakkor azt is szem előtt tartani, hogy ez hosszú távú megtakarítást jelent, csakis nyugdíjba vonuláskor vehető igénybe, nem lehet akármikor elkérni a számlán felhalmozódott pénzt.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Országos botrány kialakulóban az iskolai egyenruha kötelezővé tételéről, tiltakoznak a magyar diákok is
Krónika

Országos botrány kialakulóban az iskolai egyenruha kötelezővé tételéről, tiltakoznak a magyar diákok is

Megosztó kérdésnek bizonyul Romániában az iskolai egyenruha kötelezővé tétele, miután a szenátus már rábólintott a tervezetre, aminek sok pedagógus és szülő nem örül, magyar diákszervezetek pedig tiltakoznak ellene.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Egyedül ő nem énekelte a román himnuszt a válogatottból, hamar magyarázatot talált rá a sajtó
Székelyhon

Egyedül ő nem énekelte a román himnuszt a válogatottból, hamar magyarázatot talált rá a sajtó

Nem énekelte Románia himnuszát a labdarúgó-válogatott egyik kezdő játékosa a péntek esti Svédország–Románia mérkőzés előtt. A román sajtó utánajárt, mi lehet a háttérben.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét
Székelyhon

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét

Mentőegységeket, köztük hegyimentőket riasztottak egy súlyos balesethez szombaton délután a Maros megyei Nyárádremete közelébe, egy nehezen megközelíthető területre.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS