Leonardo Da Vinci igazi polihisztor volt, számos szerkezetet tervezett, ezek közül 45-öt lehet megnézni a tárlaton.
Leonardo da Vinci nemcsak zseniális festőművész volt, a Mona Lisa rejtelmes mosolya mögött sokkal több titok van. Az olasz mester kora igazi polihisztora volt, festő, tudós, matematikus, hadmérnök, feltaláló, anatómus, szobrász, építész, zeneszerző, költő és író is egy személyben.
Persze akkor még nem volt Netflix, valahogy el kellett ütni az időt.
Egy időszakos kolozsvári kiállítás most az itáliai zseni 45 találmányát mutatja be az érdeklődőknek, méghozzá nem tervrajzok, hanem fából készült makettek formájában. A Leonardo da Vinci – Egy zseni találmányai című tárlat a Kolozsvári Diákművelődési Házban (helyi dialektusban: studház) nyílik meg pénteken, január 7-ikén, és egészen április 15-éig várja a nagyközönséget szerdától péntekig 16–20, szombaton és vasárnap pedig 10 és 20 óra között. Emellett diákcsoportokat is várnak a szervezők szerdától péntekig 12–16 óra között.
A világszerte 80 várost érintő vándorkiállítás korábban már Bukarestben is megfordult, és eddig több mint 20 millióan látták.
A repülőszerkezetek, hidraulikus és építkezési gépek, valamint hadi szerkezetek makettjei mellett a mester 5 festményének reprodukcióját is kiállítják.
A találmányokat egyébként da Vinci életében nem építették meg, csak tervrajzok formájában maradtak ránk.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Nem vehet már részt az egyszerűsített honosításban az Eurotrans Alapítvány a Krónika értesülései szerint. Az RMDSZ szervezete a jövő évi működési költségek támogatásához szükséges kérelmet benyújtotta a magyar kormánynak, választ egyelőre nem kapott.
Nálunk nincsenek megoldhatatlan helyzetek, valahogy mindent el lehet intézni, hiszen holnap is nap van.
Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.
Évtizedeken át a kalotaszegi kézművesség legismertebb központja volt Körösfő, ahol a főút mentén szinte minden ház előtt népművészeti termékeket kínáltak. A rendszerváltás után virágzásnak indult kiskereskedelem azonban napjainkra hanyatlani kezdett.
Jelentkezett a Román Lottótársaság központi székhelyén hétfőn az a nyertes, aki az október 22-i Loto 6/49 sorsoláson elvitte az első kategóriás, 17 760 754,40 lejes (több mint 3,32 millió eurós) főnyereményt.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.