Leonardo Da Vinci igazi polihisztor volt, számos szerkezetet tervezett, ezek közül 45-öt lehet megnézni a tárlaton.
Leonardo da Vinci nemcsak zseniális festőművész volt, a Mona Lisa rejtelmes mosolya mögött sokkal több titok van. Az olasz mester kora igazi polihisztora volt, festő, tudós, matematikus, hadmérnök, feltaláló, anatómus, szobrász, építész, zeneszerző, költő és író is egy személyben.
Persze akkor még nem volt Netflix, valahogy el kellett ütni az időt.
Egy időszakos kolozsvári kiállítás most az itáliai zseni 45 találmányát mutatja be az érdeklődőknek, méghozzá nem tervrajzok, hanem fából készült makettek formájában. A Leonardo da Vinci – Egy zseni találmányai című tárlat a Kolozsvári Diákművelődési Házban (helyi dialektusban: studház) nyílik meg pénteken, január 7-ikén, és egészen április 15-éig várja a nagyközönséget szerdától péntekig 16–20, szombaton és vasárnap pedig 10 és 20 óra között. Emellett diákcsoportokat is várnak a szervezők szerdától péntekig 12–16 óra között.
A világszerte 80 várost érintő vándorkiállítás korábban már Bukarestben is megfordult, és eddig több mint 20 millióan látták.
A repülőszerkezetek, hidraulikus és építkezési gépek, valamint hadi szerkezetek makettjei mellett a mester 5 festményének reprodukcióját is kiállítják.
A találmányokat egyébként da Vinci életében nem építették meg, csak tervrajzok formájában maradtak ránk.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.
Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.
További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.
Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.
Már Erdély több pontján tetten érhető, hogy az áprilisi választások óta kevesebb magyarországi vendég látogat az idegenforgalmi szempontból felkapottabb helyekre. A gazdasági okokon túlmenően a távolmaradáshoz hozzájárul a politikai megosztottság.
A Csíkszeredai Bíróság meghosszabbította a Csíkdánfalván halálos kimenetelű gázolást elkövető, majd a helyszínt elhagyó autóvezető előzetes letartóztatását. Így a 39 éves karcfalvi férfi újabb 30 napig vizsgálati fogságban marad.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.