Hidegháborúsdit játszanak: az interneten üzenget egymásnak a bukaresti amerikai és orosz nagykövetség

Az orosz nagykövetség persze nem maradt adós. Facebook-bejegyzésben válaszolt, amelyben azt próbálja bizonygatni, hogy a katonai agresszió terén az Egyesült Államok sem igazán finnyáskodik.

Egy, a The Intercept című kiadványban tavaly decemberben napvilágot látott cikket idéz, amely az amerikai hadsereg azon viselt dolgait taglalja, amelyeket az amerikaiak nem szívesen tennének ki az ablakba.

A cikket azzal vezetik fel, hogy így védi az Egyesült Államok a békét és a szabadságot Afganisztánban, Irakban és Szíriában.

Az írás szerint 2001 óta a világ hét jelentősebb konfliktuszónájában az Egyesült Államok több mint 91 ezer légi csapást hajtott végre. Ezekben

legalább 22 000 civil lelte halálát, de akár 48 000 is lehet a halálos áldozatok valós száma.

A Haymaker hadműveletben pedig, amely két évig tartott, tíz dróntámadásban megölt afgán közül kilenc járulékos veszteség volt, vagyis nem olyan személy, akit eredetileg meg akartak ölni.

Szóval lelkesen zajlik a farokméregetés az amerikaiak és az oroszok között, ehhez pedig kiváló terep Románia, amely biztonságának szavatolóját kizárólag Washingtonban látja, ezért mindenben maradéktalanul kiszolgálja. Fekvése folytán viszont közel van azon területekhez, amelyeket Oroszország a saját érdekszférájának tekint.

Most egyébként azért válik egyre feszültebbé a viszony a Nyugat és Moszkva között, mert az oroszok úgy döntöttek, izmoznak egy kicsit, és több mint százezer katonát sorakoztattak fel az ukrán határ mentén.

Az Egyesült Államoknak és a NATO-nak pedig jelezték, hogy fenyegetve érzik magukat, ezért azt akarják, hogy a NATO ne vegye fel Ukrajnát, sőt a további keleti bővítésről is mondjon le, és a keleti tagállamokban se állomásoztasson csapatokat, és ne végezzen katonai tevékenységet.

A haderő átcsoportosítása ezen követelések nyomatékosítását szolgálja.

Kedden amerikai-orosz külügyminiszter-helyettesi szintű tárgyalások zajlottak Genfben, szerdán pedig Brüsszelben a NATO illetékesei egyeztettek az oroszokkal, és mindkét találkozón közölték: Moszkva ne is álmodjon arról, hogy beleszólhat a NATO bővítésébe, valamint abba, hogy mely ország kérheti a felvételét. Mint ahogy ahhoz sincs köze, hogy a NATO mennyi katonát állomásoztat a saját területén.

Vagyis egyelőre nem úgy néz ki, hogy a közeljövőben enyhül a feszültség.