Erdélybe is megérkezik a „magyar Trainspotting”, a heroinról sikeresen lejött Szabó Győző önéletrajzi könyve alapján készült Toxikoma.
A téli ünnepekre való hangolódáshoz talán kevésbé passzol, de tanulságokkal bőven szolgál a heroinhasználatról való leszokás pokoli történetét bemutató magyar film, a Toxikoma, melyet december 10-től, a Filmtett Egyesület forgalmazásában vetítenek a romániai mozikban. Herendi Gábor legújabb közönségfilmje a népszerű színész, Szabó Győző önéletrajzi könyve alapján készült, mely annak idején bestseller lett. A színész a film elkészülténél executive producerként bábáskodott, az alkotók munkáját ugyanakkor a hitelesség kedvéért több szakember segítette.
A filmnek erdélyi vonatkozása is van, hiszen két jelentős szerepét is erdélyi származású színész – Bányai Kelemen Barna és Török-Illyés Orsolya – alakítja. A 18-as korhatárral forgalmazott filmdráma hamarosan több romániai moziban is elérhetővé válik: december 10-i, kolozsvári premierje a Győzelem (Victoria) moziban lesz. Az este 8-kor kezdődő vetítésen és az azt követő közönségtalálkozón részt vesz a film egyik kulcsszerepét alakító Török-Illyés Orsolya. A filmet december 13-án, 14-én s 16-án lehet még megnézni a kincses városban. Szintén december 10-én vetíti a Toxikomát a bukaresti Európa mozi és a craiovai Patria mozi is. A bukaresti Román Parasztmúzeumban 10-én és 11-én lehet majd beülni a Toxikomára.
A filmbeli Szabó Győző és Csernus Imre összecsapása a pszichiátrián Székelyföldön is nézhető lesz: a Csíki mozi december 10-én, 11-én és 12-én vetíti, szintén jövő péntekre tűzte műsorára a Vigadó Művelődési Ház Kézdivásárhelyen, a Kovásznai Művelődési Ház és a székelykeresztúri mozi. A székelyudvarhelyi Művelődési Házban szintén bemutatják még karácsony előtt (az időpontokat később közlik), a sepsiszentgyörgyi Művész mozi pedig többször is vetíti december 10-ével kezdődően.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Nem vehet már részt az egyszerűsített honosításban az Eurotrans Alapítvány a Krónika értesülései szerint. Az RMDSZ szervezete a jövő évi működési költségek támogatásához szükséges kérelmet benyújtotta a magyar kormánynak, választ egyelőre nem kapott.
Nálunk nincsenek megoldhatatlan helyzetek, valahogy mindent el lehet intézni, hiszen holnap is nap van.
Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.
Évtizedeken át a kalotaszegi kézművesség legismertebb központja volt Körösfő, ahol a főút mentén szinte minden ház előtt népművészeti termékeket kínáltak. A rendszerváltás után virágzásnak indult kiskereskedelem azonban napjainkra hanyatlani kezdett.
Eltűnt egy 87 éves férfi, aki vasárnap délelőtt távozott gyergyóalfalvi hétvégi házából, azóta nem tért vissza. A Hargita megyei rendőrség a lakosság segítségét kéri a felkutatásában.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.