Bizonyítási eljárásként a híres Jean Anthelme Brillat-Savarine-módszert alkalmazta.
Tudják, van ez a sokak által kedvelt édesség, a szavarin. Amelyet a vonatkozó legendárium szerint egy francia politikusról és jogászról, bizonyos Jean Anthelme Brillat-Savarine-ről neveztek el. Ő vetette papírra ezt a máig híres mondatot:
A történet másik szereplője a Tismana nevű Kárpátokon túli városkához köthető. A PSD-nek van itt egy fiókszervezete. Na, róluk van szó. A kreatív csapat azon törte a fejét, hogy rúghatna még egyet az épp székben csücsülő liberális kormányon. Istenem, már minden csontot tövig rágtak!
És ekkor felderengett valamelyik agyvelőben az igazán frappáns megoldás. Talán épp szavarint majszolt, tudják, kell az energia a gondolkodáshoz. Az elgondolást tett követte. Egész pontosan, kép. Ez:
https://www.facebook.com/psdtismana/photos/a.2133480446690581/3182538585118090/?type=3&theater
A feliratok, balról jobbra és felülről lefele:
1. Egy szavarin 3 lejbe került 2019 decemberében, a PSD-kormány idején.
2. Egy szavarin 6 lejbe kerül 2020 júniusában, a PNL-kormány idején
És a konklúzió:
Rosszabbul élünk, mint a PSD-kormány idején.
Logikus, nem? És akkor átírhatjuk Brillat-Savarine mester maximáját is, például ekképpen:
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.
Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.
További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.
Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.
Kicsi korában a szülei románul beszéltek vele, ma mégis magyarul gondolkodik. Szentes Stefánia a lábnyiki Magyar Háztól Csíkszeredán és a kolozsvári egyetemen át jutott el oda, hogy ma a csángó gyerekeket biztatja arra az útra, amit ő maga is végigjárt.
Alexandru Stoica fejlesztési miniszter pénteken közölte, hogy a kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az ezerötszáznál kisebb lélekszámú községek összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.