Bizonyítási eljárásként a híres Jean Anthelme Brillat-Savarine-módszert alkalmazta.
Tudják, van ez a sokak által kedvelt édesség, a szavarin. Amelyet a vonatkozó legendárium szerint egy francia politikusról és jogászról, bizonyos Jean Anthelme Brillat-Savarine-ről neveztek el. Ő vetette papírra ezt a máig híres mondatot:
A történet másik szereplője a Tismana nevű Kárpátokon túli városkához köthető. A PSD-nek van itt egy fiókszervezete. Na, róluk van szó. A kreatív csapat azon törte a fejét, hogy rúghatna még egyet az épp székben csücsülő liberális kormányon. Istenem, már minden csontot tövig rágtak!
És ekkor felderengett valamelyik agyvelőben az igazán frappáns megoldás. Talán épp szavarint majszolt, tudják, kell az energia a gondolkodáshoz. Az elgondolást tett követte. Egész pontosan, kép. Ez:
https://www.facebook.com/psdtismana/photos/a.2133480446690581/3182538585118090/?type=3&theater
A feliratok, balról jobbra és felülről lefele:
1. Egy szavarin 3 lejbe került 2019 decemberében, a PSD-kormány idején.
2. Egy szavarin 6 lejbe kerül 2020 júniusában, a PNL-kormány idején
És a konklúzió:
Rosszabbul élünk, mint a PSD-kormány idején.
Logikus, nem? És akkor átírhatjuk Brillat-Savarine mester maximáját is, például ekképpen:
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.
Évtizedeken át a kalotaszegi kézművesség legismertebb központja volt Körösfő, ahol a főút mentén szinte minden ház előtt népművészeti termékeket kínáltak. A rendszerváltás után virágzásnak indult kiskereskedelem azonban napjainkra hanyatlani kezdett.
A helyszínen szörnyethalt az az 54 éves férfi, akit Gyimesfelsőlok területén ütött el egy személygépkocsi – tájékoztatott a Hargita megyei rendőrség.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.