// 2026. szeptember 21., hétfő // Máté, Mirella
vegyesen

Hát persze, hogy kiszúrták, melyik hazai szuperligás csapat nem köszöntötte Romániát…

// HIRDETÉS

… egy felmérés szerint manapság az a román, aki román állampolgár és beszél románul… és meghalt egy román túsz a Gázai övezetben.

Hát persze, hogy kiszúrták, melyik hazai szuperligás csapat nem köszöntötte Romániát a nemzeti ünnepén

Pénteken ünnepelt Románia. Ami nagyon szép. Más kérdés, hogy nem mindenkinek ünnepnap december 1. Ez van, ha tetszik, ha nem. És elnézést kérünk bárkitől: nincs olyan mioritikus törvény, amely arra kötelezne bármely intézményt, szervezetet, hogy köszöntő üzeneteket tegyen közzé a Facebook-on ezen a napon.

A román sportsajtó mégis kiszúrta, melyik hazai szuperligás csapat nem köszöntötte Romániát a nemzeti ünnepnap alkalmából. Ugye, a szuperligában 16 csapat van. Na és egy, csak egy akadt, amelynek képviselői nem posztoltak semmit a közösségi hálózatokon december 1. alkalmából. Na vajon melyik? Hát persze, hogy a Sepsi OSK.

A sportsajtó kéjesen számolt be róla, hogy a csapat Facebook-oldalán megjelentek ugyan bejegyzések, de azok másról szóltak. Az Instagram-bejegyzések szintén. Bezzeg a többi 15 hazai csapat, na, azok mind köszöntötték a pátriát.

És akkor ismételjük: teljes mértékben érthető, hogy a románok számára ünnepnap december 1. De az is érthető (legalábbis annak kéne lennie), hogy másoknak meg nem az. Arra meg végképp nincs előírás, hogy a focicsapatoknak muszáj lenne nemzeti ünnepnapokon köszöntő bejegyzéseket közölniük. Még csak annyit: talán lehetne olyan nemzeti ünnepnapot találni ebben a mioritikus hazában, amelynek alkalmából együtt is tudnánk örvendezni.

Egy felmérés szerint manapság az a román, aki román állampolgár és tud románul

Az INSCOP közvélemény-kutató intézet elvégzett egy felmérést, amelyben azt vizsgálták, hogy alakult a hazafiság érzülete Romániában az elmúlt 10 év során. Több érdekes kédést feltettek annak az 1100 polgárnak, akik részt vettek a felmérésben. Na nézzük.

A hazafias érzület 12 százalékkal megugrott az elmúlt 10 év alatt. A megkérdezett polgárok 95 százaléka büszke arra, hogy román (2013-ban 83 százalék volt az arány). Ami nagyon helyes, legyenek is büszkék.

Ami a nemzeti ünnepen való otthoni zászlókitűzést illeti, ez az arány is megugrott rendesen. 2013-hoz képest, amikor a polgárok csupán 26,3 százaléka tűzte ki az ünnepi trikolórt december elseje körül, mostanra ez a szám 49,9 százalékra nőtt, vagyis a megkérdezettek szinte fele zászlózik. A másik szinte fele (49,9 százalék) viszont továbbra sem.

Na de van egy igen érdekes kérdés is a sorban. Hogyaszongya: mit jelent románnak lenni? A megkérdezettek 93,6 százaléka szerint akkor román valaki, ha románul beszél. A polgárok 90,6 százaléka szerint az a román, akinek román az állampolgársága. A megkérdezettek 77,2 százaléka szerint akkor román valaki, ha román gyökerekkel rendelkezik. A polgárok 64 százaléka szerint pedig az a román, aki ortodox keresztény. Na de mi van azokkal, akikre igaz a fenti állítások egy része, de mégsem románok, mert nem tartják annak magukat? Oké, ortodox és nem-román, például magyar, kevés van. Román gyökerekkel viszont szép számmal rendelkeznek magyarok. Román állampolgársággal pedig a romániai magyarok elsöprő többsége rendelkezik. És a legtöbben románul is tudnak, jól-rosszul. De nem románok. A felmérés szerint viszont azok. Csak nem tudnak róla.

A felmérésben volt egy igen fontos kérdés is (legalábbis a romániai magyarok szempontjából): költöztessék-e el a nemzeti ünnepnapot egy másik dátumra? Persze, nem azért, mert esetleg vannak Romániának olyan adófizető állampolgárai, akiknek a december 1. nem a legkedvesebb napjuk. Hanem azért, mert decemberben hideg van. De ahogy borítékolható volt, a megkérdezettek csupán 26,4 százaléka voksolt a melegebb napokra költöztetés mellett, 69,7 százalék pedig ellene. Hát így.

Meghalt egy román-izraeli kettős állampolgár, akit túszként tartottak fogva a Gázai övezetben

Bár mindenki reménykedett abban, hogy ilyen hír nem lesz, sajnos mégis lett. Az október 7-én végrehajtott Izrael elleni támadás során a Gázai övezetet uraló Hamász terrorszervezet 240 embert ejtett foglyul és hurcolt el, az izraeli hatóságok szerint.

A pénteken lezárult hét napos tűzszüneti időszak alatt összesen 110 (86 izraeli és 24 külföldi) túszt engedtek szabadon. A tűzszünet lejártával azonban a harcok folytatódtak. Ilyen körülmények között érkezett a hír a román külügyminisztériumból, hogy egy izraeli és román kettős állampolgár, akit továbbra is túszként tartottak fogva a Gázai övezetben, meghalt.

Jelen pillanatban három izraeli és román kettős állampolgár van még a Hamász terroristáinak fogságában. A román külügy folytatja a tárgyalásokat a túszok szabadon engedése érdekében.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?
Főtér

Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?

Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.

Mi az az urbex, amelynek veszélyeire már a román belügy is figyelmeztet?
Krónika

Mi az az urbex, amelynek veszélyeire már a román belügy is figyelmeztet?

Az üres épületek sokak számára nem egyszerűen romok, hanem egy letűnt korszak történeteit őrző, felfedezésre váró helyek.

Georgescu-támogatók hergelték erőszakba a juhtenyésztők bukaresti tüntetését – hírek kedden
Főtér

Georgescu-támogatók hergelték erőszakba a juhtenyésztők bukaresti tüntetését – hírek kedden

Több millió ember nyugdíját rosszul számolták ki – derül ki egy vizsgálatból, amit a nyugdíjpénztárnál végeztek.

Személyautó és motorkerékpár ütközött Csíkkozmáson
Székelyhon

Személyautó és motorkerékpár ütközött Csíkkozmáson

Motorossal ütközött egy személyautó Csíkkozmáson az egyik útkereszteződésnél vasárnap délelőtt – jelentette a helyszínről kollégánk. A baleset helyszínére mentőt riasztottak a sérült ellátására.

Autógumikat kiszúró forgalomlassítót szereltek fel egy erdélyi városban – megbírságolták az önkormányzatot
Krónika

Autógumikat kiszúró forgalomlassítót szereltek fel egy erdélyi városban – megbírságolták az önkormányzatot

Fémtüskékkel felszerelt forgalomlassítót helyezett el a nagybányai önkormányzat a városi piac közelében, hogy megakadályozza az autósok szabálytalan behajtását.

Több száz liter gázolajat lopott, és sokáig azt hitte, megúszhatja, de tévedett
Székelyhon

Több száz liter gázolajat lopott, és sokáig azt hitte, megúszhatja, de tévedett

Öt házkutatást tartottak pénteken Dicsőszentmártonban és Gernyeszegen egy minősített lopás miatt indult nyomozás keretében, egy 27 éves férfit őrizetbe vettek.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS