Ha már Verespatakon pánikot okozott a megsérült gát, most elrendelték az országban álló gátak ellenőrzését

Miután a hétvégén pánikot okozott, és kilakoltatásokhoz vezetett, hogy kiderült: egy Verespatak melletti gát megrongálódott, a kormány illetékesei most ráébredtek, hogy a több évtizede karbantartás nélkül álló gátak nem csak Verespatakon jelenthetnek problémát.

Hétfő estére összehívták a katasztrófavédelmi operatív törzset (CNSU), amely annak rendje és módja szerint megvitatta a helyzetet, majd döntöttek: országos ellenőrzéseket kezdenek.

Nicolae Ciucă miniszterelnök az ülés után tudatta, hogy az ország területén található összes gátat ellenőrzik.

A feladattal az országos vízügyi igazgatóságot és az építészeti felügyeletet bízták meg, az adatokat a katasztrófavédelemnek kell átadni, és a vizsgálatok eredményének kiértékelése után az operatív törzs dönt a tennivalókról.

A vizsgálatokat november 20-áig kell lefolytatni.

A kormány korábban kiadott közleményében még arról írtak, hogy csak a C és D besorolású gátakat ellenőrzik, ezek a normális jelentőségű, illetve kevésbé jelentős gátakat jelölik.

Az A a kivételes, a B a különleges jelentőségű gátakat jelöli.

Mindez igencsak emlékeztet az országos útügyi társaság döntésére, amelyben azt követően utasított a hegyvidéki utak környékének átvizsgálására, hogy vasárnap a Zsil völgyében egy lezuhanó szikla eltalált egy autót, és megölte a sofőrt.

Verespatakon egyébként vasárnap óta szivattyúzzák ki a vizet a Tăul Mare halastóból a gáton keletkezett rés észlelése nyomán.

Négy nagy teljesítményű szivattyút állítottak üzembe, ennek nyomán kedd reggelre

135 centiméterrel sikerült csökkenteni a vízszintet.

Eközben a 268 ember közül, akik lakóhelyét egy esetleges gátszakadás esetén elöntené a víz, már csak 105-en ragaszkodnak ahhoz, hogy nem akarják elhagyni otthonukat.

A veszély akkor múlik el, ha öt méterrel csökken a vízszint a mesterséges halastóban. Ez az eredmény többnapos szivattyúzással érhető el. A szivattyúzás eredményességét rontotta, hogy az éjszaka folyamán nagy mennyiségű csapadék hullott a térségben mely részben pótolta a vizet a tóban.

A halastó begyepesített gátján egyméteresnél kisebb átmérőjű üreg keletkezett, amely vélhetően a vízfelszín alatti vízmosás megnyilvánulása. A gátszakadás veszélyét az fokozta, hogy az utóbbi három-négy évtizedben karbantartás nélkül maradt halastó fenekén található vízleeresztő csatorna eltömődött, és nem sikerült a vízszintet az erre kiépített rendszeren keresztül csökkenteni.