Ha már összeomlóban a kormánya, Cîțu a biztonság kedvéért gyorsan hozzávágott még néhány milliócskát a pártokhoz

Miközben minden idők egyik legértelmetlenebb kormányválsága zajlik, Florin Cîțu miniszterelnök a jelek szerint igyekszik már idejekorán bebiztosítani, hogy ha kisebbségben kényszerül tovább kormányozni, akkor esetleg akadjon olyan párt, amely bizonyos ügyekben hajlandó támogatni a kabinetjét.

A Mentsétek meg Romániát Szövetség – Szabadság, Egyenlőség és Szolidaritás Pártja (USR-PLUS) lemondott miniszterei nélkül megtartott kedd délutáni kormányülésen a PNL-RMDSZ összetételű csonka koalíció a költségvetés kiigazításáról döntött, amelynek részeként váratlanul 90 millió lejjel megtoldották a pártoknak járó anyagi támogatás összegét.

A miniszterelnök szerint csak azért döntöttek az összeg növeléséről, mert az az Állandó Választási Hatóság kérte, amit mi készséggel el is hiszünk.

Ezzel a pártoknak idén közpénzből járó állami támogatás összege eléri a 250 millió lejt.

Minderről olyan előzmények után született döntés, hogy Cîțu korábban fűnek-fának azt mondta: nem hogy nem növeli, de ehelyett jól meg fogja kurtítani a pártoknak járó állami támogatás összegét.

Nem csupán kormányfőként, hanem még tavaly, pénzügyminiszterként is arról beszélt, hogy az idei költségvetés összeállításakor alaposan visszavágja a párttámogatásokat.

Mi több, még a költségvetés-kiegészítés legutóbbi, augusztus 26-án ismertetett tervezetében sem szerepelt egyetlen szónyi utalás sem arra, hogy a pártok támogatásairól is bármiféle döntés születik.

Mindez olyan körülmények között zajlik, hogy Bukarestben egyre mélyül a politikai válság.

Mint ismert, az USR-PLUS azért hagyta ott a kormányt, mert Cîțu az akaratuk ellenére fogadtatta el az 50 milliárd lejes vidékfejlesztési tervet, amelyet az RMDSZ javasolt. Bár arra hivatkoztak, hogy a program szerintük csak azt szolgálja, hogy közpénzekkel tömjék el a kormánypártok helyi politikusait, az ellenkezés mögött vélhetően inkább az áll, hogy a tervezet támogatását attól tették függővé, hogy a kormány az ő terveik szerint számolja fel a bírák és ügyészek által elkövetett törvénytelenségeket vizsgáló ügyészséget, és annak hatásköreit a korrupcióellenes ügyészségnek (DNA) adják át.

Csakhogy ez az RMDSZ ellenkezése miatt nem valósulhatott meg, a magyar szervezet ugyanis a legfelsőbb bíróságnak adná át a hatásköröket, mivel a DNA egy igazsági felügyeleti jelentés szerint korábban visszaéléseket követett el.

Az USR-PLUS bosszúból a szélsőséges AUR-ral közösen nyújtott be bizalmatlansági indítványt, amelyet azonban a PNL és a PSD – amely ugyan ellenzéki párt, de közölte: nem akar döntőbíró lenni a PNL és az USR-PLUS vitájában – bojkottja miatt a parlamenti házbizottságok határozatképtelenség miatt nem tudtak a parlament napirendjére tűzni.

Ludovic Orban, a képviselőház és a PNL elnöke ezért szerdán Anca Draguval, a szenátus elnökével együtt saját hatáskörben hívta össze csütörtök délután négy órára a parlament két házának együttes ülését, hogy ismertethessék az indítvány szövegét – nem annyira a demokrácia iránti elkötelezettségből, hanem azért, mert Cîțu a legfőbb vetélytársa a pártelnöki tisztségért folytatott harcban, és így szeretné eltakarítani az útból.

Cîțu viszont közölte, hogy alkotmánybírósághoz fordulnak az indítvány ügyében,

mivel egyrészt azt gyanítják, hogy nincs minden rendben a támogató aláírásai körül, másrészt az is problémás, hogy a két házelnök házbizottsági döntés nélkül hívta össze a parlamentet.

Mindez persze alapvetően az ország polgárainak nem jó, és tulajdonképpen a pártoknak sem.

De legalább utóbbiak most több pénzből gazdálkodhatnak.