// 2026. november 17., kedd // Hortenzia, Gergő

Ha már Bálint-nap, íme egy összesítés a házasság romániai színeváltozásáról

// HIRDETÉS

Egyre kevesebben kötik össze az életüket. Ha már ilyen nehezen mondják ki a boldogító igent a párok, legalább a válást is alaposabban megfontolják.

Az elmúlt harminc év házasodási tendenciáit vette górcső alá a Frames tanácsadó cég, és arra a következtetésre jutott, hogy az évek előrehaladtával egyre inkább kitolódott az időpont, amire a fiatalok rávették magukat a házasságra. Nem olyan nagy meglepetés ez, hiszen elég csak szétnézni szűkebb környezetünkben, hogy lássuk,

egyre ritkább az, amikor huszonévesek a házasuló felek.

Harminc évvel ezelőtt a férfiak átlagosan 25, a nők pedig 22 évesen házasodtak, 2018-ban már 33, illetve 30 évesen járultak az oltár elé. Ez idő alatt mintegy ötvenezerrel csökkent a házasságok száma: 192 ezer 652-ről 143 ezer 292-re. A negatív rekord 2011-ben dőlt meg, amikor mindössze 105 ezer 599 házasság köttetett, ami csak azt igazolja, hogy a gazdasági válság elvette a házasodási kedvet a párok körében (mert van, ami a szerelemnél is fontosabb).

A társadalomtudósok azzal magyarázzák a házasodási szándék kitolódását, hogy

harminc évvel ezelőtt nagyobb volt a társadalmi nyomás a családi élet mihamarabbi elkezdésére.

Amint egy fiatal befejezte a tanulmányait és elhelyezkedett a munkaerőpiacon, a következő lépés a házasság és a családalapítás volt. Ma már viszont a média, a társadalmi emancipáció, a karrier iránti vágy, a szabadidő változatosabb eltöltésének lehetősége, a randizgatási szokások átalakulása más irányt szab egy fiatal számára. Ráadásul a társkereső alkalmazások is befolyásolták, hogy a fiatalok már nem vágynak egy életre szóló kapcsolatra, az újabb és újabb kalandok lehetősége vonzóbb számukra. A házasság lehetősége akkor merül fel, amikor a lakásvásárlásra, otthonteremtésre és a gyerekvállalásra való igény megjelenik.

Regionális lebontásban 2018-ban – erre az évre vonatkoznak a legutolsó hivatalos statisztikai adatok – a legtöbben Bukarestben (11,5‰), Ilfovban ((7,7‰) és Iaşiban (7,0‰) mondták ki a boldogító igent, a legkevesebben pedig Tulcea (4,6‰) és Vâlcea (3,4‰) megyékben. Európai viszonylatban a házasságkötési arányszámokat (azaz az ezer főre jutó házasságkötések számát) tekintve

Románia a maga 7,3‰-vel elég jól áll,

egy szinten Litvániával (7,5‰), Ciprussal és Lettországgal (6,8‰), illetve Máltával (6,3‰). Magyarország egyébként 5,2‰-kel szerepel az összeállításban.

A válások számának csökkenése arra enged következtetni, hogy ha már ilyen nehezen veszik rá magukat a házasságra a párok, legalább a válást is alaposabban megfontolják. Az elmúlt három évtizedben 2018-ban volt a legkevesebb válás. Összehasonlításképpen: 1990-ben 32 ezer 966 pár mondta ki a „boldogító nemet”, 2018-ban már csak 30 ezer 857 válás történt. A férfiak átlagosan 43, a nők 39 évesen válnak. A válások kétharmadát a felek közös megegyezése alapján mondják ki. Az esetek 11%-ában a férj, 3,9%-ában a feleség miatt ért véget a házasság, 37%-ában pedig meg nem nevezett okok miatt.

Hogy valami pozitív végkicsengéssel fejezzük be a cikket:

a szerelem azért nem ment ki a divatból. Az elemzés végkövetkeztetése is az, hogy a fiatalnak számító, 20 és 40 év közötti generáció tagjai főleg azért nem házasodnak, mert úgy vélik, egy boldog párkapcsolathoz nem feltétlenül szükséges összeházasodni. A közös jövőképnek nem szab gátat annak a bizonyos papírnak a hiánya, viszont ha közös otthonteremtésről és anyagi biztonságról van szó, akkor még mindig a legkézenfekvőbb megoldás.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?
Főtér

Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?

Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát
Krónika

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát

„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.

A kőbaltától a zászlóig, majd a zászlótól vissza a kőbaltához
Főtér

A kőbaltától a zászlóig, majd a zászlótól vissza a kőbaltához

Hogyan bírságolta 40 ezer lejre a rendőrség a trikolórt szemétszállításra használó közmunkásokat, és miért olyan fájóan groteszk ez a helyzet?

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat
Székelyhon

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat

Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás
Krónika

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás

A nyugdíjakat 7,3 százalékkal kell emelni – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért
Székelyhon

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért

A nyomozók tudták hol kell keresni azt nagy mennyiségű pénzt, amelyet november 12-én és 13-án végzett összehangolt nyomozási akciók során találtak meg – mondta az NVVH elnöke az RTL Házon kívül című műsorában vasárnap.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS