Ha már Bálint-nap, íme egy összesítés a házasság romániai színeváltozásáról

Az elmúlt harminc év házasodási tendenciáit vette górcső alá a Frames tanácsadó cég, és arra a következtetésre jutott, hogy az évek előrehaladtával egyre inkább kitolódott az időpont, amire a fiatalok rávették magukat a házasságra. Nem olyan nagy meglepetés ez, hiszen elég csak szétnézni szűkebb környezetünkben, hogy lássuk,

egyre ritkább az, amikor huszonévesek a házasuló felek.

Harminc évvel ezelőtt a férfiak átlagosan 25, a nők pedig 22 évesen házasodtak, 2018-ban már 33, illetve 30 évesen járultak az oltár elé. Ez idő alatt mintegy ötvenezerrel csökkent a házasságok száma: 192 ezer 652-ről 143 ezer 292-re. A negatív rekord 2011-ben dőlt meg, amikor mindössze 105 ezer 599 házasság köttetett, ami csak azt igazolja, hogy a gazdasági válság elvette a házasodási kedvet a párok körében (mert van, ami a szerelemnél is fontosabb).

A társadalomtudósok azzal magyarázzák a házasodási szándék kitolódását, hogy

harminc évvel ezelőtt nagyobb volt a társadalmi nyomás a családi élet mihamarabbi elkezdésére.

Amint egy fiatal befejezte a tanulmányait és elhelyezkedett a munkaerőpiacon, a következő lépés a házasság és a családalapítás volt. Ma már viszont a média, a társadalmi emancipáció, a karrier iránti vágy, a szabadidő változatosabb eltöltésének lehetősége, a randizgatási szokások átalakulása más irányt szab egy fiatal számára. Ráadásul a társkereső alkalmazások is befolyásolták, hogy a fiatalok már nem vágynak egy életre szóló kapcsolatra, az újabb és újabb kalandok lehetősége vonzóbb számukra. A házasság lehetősége akkor merül fel, amikor a lakásvásárlásra, otthonteremtésre és a gyerekvállalásra való igény megjelenik.

Regionális lebontásban 2018-ban – erre az évre vonatkoznak a legutolsó hivatalos statisztikai adatok – a legtöbben Bukarestben (11,5‰), Ilfovban ((7,7‰) és Iaşiban (7,0‰) mondták ki a boldogító igent, a legkevesebben pedig Tulcea (4,6‰) és Vâlcea (3,4‰) megyékben. Európai viszonylatban a házasságkötési arányszámokat (azaz az ezer főre jutó házasságkötések számát) tekintve

Románia a maga 7,3‰-vel elég jól áll,

egy szinten Litvániával (7,5‰), Ciprussal és Lettországgal (6,8‰), illetve Máltával (6,3‰). Magyarország egyébként 5,2‰-kel szerepel az összeállításban.

A válások számának csökkenése arra enged következtetni, hogy ha már ilyen nehezen veszik rá magukat a házasságra a párok, legalább a válást is alaposabban megfontolják. Az elmúlt három évtizedben 2018-ban volt a legkevesebb válás. Összehasonlításképpen: 1990-ben 32 ezer 966 pár mondta ki a „boldogító nemet”, 2018-ban már csak 30 ezer 857 válás történt. A férfiak átlagosan 43, a nők 39 évesen válnak. A válások kétharmadát a felek közös megegyezése alapján mondják ki. Az esetek 11%-ában a férj, 3,9%-ában a feleség miatt ért véget a házasság, 37%-ában pedig meg nem nevezett okok miatt.

Hogy valami pozitív végkicsengéssel fejezzük be a cikket:

a szerelem azért nem ment ki a divatból. Az elemzés végkövetkeztetése is az, hogy a fiatalnak számító, 20 és 40 év közötti generáció tagjai főleg azért nem házasodnak, mert úgy vélik, egy boldog párkapcsolathoz nem feltétlenül szükséges összeházasodni. A közös jövőképnek nem szab gátat annak a bizonyos papírnak a hiánya, viszont ha közös otthonteremtésről és anyagi biztonságról van szó, akkor még mindig a legkézenfekvőbb megoldás.