Románia előtt megnyílt a lehetőség, hogy számos területen behozza lemaradását vissza nem térítendő európai uniós forrásokból, az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében: a közigazgatás digitalizációjára például 1,5 milliárd eurót költhet, amiből mintegy 375 millió euróba kerül a közigazgatási felhő (cloud) létrehozása.

A kormányzati felhő célja voltaképpen az, hogy leegyszerűsítse az információáramlást az állami intézmények között, egy platformon összesítve az összes informatikai adatbázist. Ha minden adat egy helyen érhető el, leegyszerűsödik az ügyintézés, és

végre megvalósulhat az, ami minden polgár vágya: lejár a felesleges sorban állás kora.

Nagy összegű beruházásról lévén szó nem csoda, hogy a terv megakadt az államvezetés torkán, ami elsősorban annak tudható be, hogy a felhő létrehozásával megbízott digitalizálásért felelős hatóság (ADR) mellett a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és a Különleges Távközlési Szolgálat (STS) is szerephez juthat, megkaparintva azokat az adatokat is az állampolgárokról, amelyekhez eddig elviekben nem fért hozzá.

Több állami intézmény is kifogásolta az adatok kiszolgáltatását, 108 állami szerv közül csak 83 adta meg a felhő létrehozásához kért adatokat. A „lázadó” hatóságok között találjuk az állandó választási hatóságot (AEP), az országos cégnyilvántartót (ONRC), valamint a román akadémiát is. A belügyminisztérium alá tartozó fontos szervek (például a rendőrség) is további egyeztetést kértek, ugyanakkor a civil társadalom képviselői is megszólaltak az ellen, hogy

a titkosszolgálatok hozzáférjenek valamennyi romániai állami intézmény kezelésében lévő állampolgári adatokhoz.

Ez ugyanis a magánélethez való jog megsértését jelenti. Az informatikai és szolgáltató ágazat munkáltatóit tömörítő szervezet kérte, hogy bocsássák közvitára a közigazgatási felhő kérdését, hogy a szakmai szervezetek is kifejthessék véleményüket, emellett az Európai Bizottságnál is jelezték a közpénz elherdálására tett kísérletet.

A SRI megszólalásáig csütörtökig kellett várni: az Eduard Hellvig vezette hírszerző szolgálat nem sokat tett hozzá a botrányhoz. Csak nyomatékosította, hogy a kormányzati felhő létrehozására, működtetésére, használatára, fenntartására, illetve a későbbi fejlesztésére vonatkozó politikai és stratégiai döntéseket kormányhatározatok révén hozzák meg, az illetékes szaktárca és a digitalizálásért felelős hatóság javaslatai alapján. A technikai és működtetési követelmények teljesítéséért szintén ezek a hatóságok felelnek, a SRI és a STS mellett – zárta rövidre reakcióját a SRI.

Arra nem kapunk választ, pontosan milyen adatokhoz férhet majd hozzá a felhő beüzemelése után a titkosszolgálat. Azt viszont nem árt tudni, hogy egyedül a választási hatóság 18,5 millió választópolgár adatával rendelkezik.