// 2026. szeptember 26., szombat // Jusztina

Az EP erőteljesen támogatja Románia Schengen-csatlakozását, de Hollandia még mindig bizalmatlan

// HIRDETÉS

Az Európai Parlament képviselői ismét elfogadtak egy állásfoglalást Románia és Bulgária mihamarabbi csatlakozását szorgalmazva. Min múlik a végső döntés?

Az Európai Parlamentnek nincs kifogása Románia és Bulgária schengeni csatlakozásával szemben, igaz, eddig sem nagyon volt. Az intézmény közleményben tudatta, hogy elfogadták azt az határozatot, melyben a két ország csatlakozásának mihamarabbi engedélyezésére szólították fel a tagállamokat. Az EP efféle állásfoglalásai nem számítanak joghatást kiváltó aktusoknak, mindössze arra szolgálnak, hogy határozott jelzést adjanak az EU tagállamainak Strasbourg álláspontjáról.

Az EP-képviselők emlékeztetnek arra, hogy a két ország már rég teljesítette a csatlakozáshoz előírt feltételeket, ennek ellenére a Tanács még mindig nem hozott döntést. A belső határellenőrzés fenntartása hátrányos megkülönböztetést jelent és súlyos hatással van az ingázó munkavállalókra. Emellett a kivitel és behozatal lassítását, illetve a teherkikötők áruforgalmának akadályoztatását az Unió egységes piaca is megsínyli – érvelnek

az Európai Unió egyik legnagyobb vívmányának nevezett schengeni övezethez való csatlakozás mellett.

Az állásfoglalást 547 szavazattal, 49 ellenszavazat és 43 tartózkodás mellett fogadták el. Érdekes, hogy a holland kormánypárt EP-képviselői tartózkodtak a szavazásnál, ami azt jelentheti, hogy Hollandia, mely a csatlakozás legfőbb ellenzője volt eddig, az utolsó percig kivár a döntéssel.

A keddi állásfoglalás szerint a tagállamok minisztereiből álló Tanácsnak 2022 végéig el kellene fogadnia a határozatot, amely Bulgáriát és Romániát beengedi a schengeni övezetbe.

Bulgária, Horvátország, Ciprus, Írország és Románia kivételével minden tagállam része a schengeni övezetnek, amely a nem-EU-tag Izlandot, Norvégiát, Svájcot és Liechtensteint is magába foglalja. A képviselők már több ízben kérték Bulgária és Románia teljes jogú schengeni tagságát, többek között egy, a témában született 2018-as állásfoglalásban, a járvány kapcsán a schengeni övezet helyzetéről szóló 2020-as állásfoglalásban, és egy 2021-es jelentésben az szabad mozgást lehetővé tevő zóna működéséről. A ma elfogadott állásfoglalás az idén október 5-én rendezett vita lezárása.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Országos botrány kialakulóban az iskolai egyenruha kötelezővé tételéről, tiltakoznak a magyar diákok is
Krónika

Országos botrány kialakulóban az iskolai egyenruha kötelezővé tételéről, tiltakoznak a magyar diákok is

Megosztó kérdésnek bizonyul Romániában az iskolai egyenruha kötelezővé tétele, miután a szenátus már rábólintott a tervezetre, aminek sok pedagógus és szülő nem örül, magyar diákszervezetek pedig tiltakoznak ellene.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség
Székelyhon

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség

Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Legtöbb településen drágább lesz a hulladékszállítási díj
Székelyhon

Legtöbb településen drágább lesz a hulladékszállítási díj

Emelkedik a hulladékszállítás díja a legtöbb hargitai településen az új hulladékgazdálkodási rendszer decemberi bevezetésével. Gyergyó térségében lehet a legnagyobb a drágulás, de Csíkban és Udvarhelyszéken is többen magasabb költségekre számíthatnak.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS