// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Fájni fog: a siralmas átoltottság miatt büntethetik a román állampolgárokat a védettebb európai országok

// HIRDETÉS

Az oltásellenesek miatt korlátozások jöhetnek.

Nemcsak önmaguknak okoznak kárt azok, akik bedőlnek a koronavírus-járvány elleni egyedüli megoldást jelentő oltások elleni agyatlan uszításnak, hanem mindenkinek.

És nem csupán azzal, hogy ők maguk nem védettek, így másokat is megfertőzhetnek, hanem más módon is.

Például azzal, hogy a szánalmas átoltottság miatt más, jobban álló országok

korlátozásokat vezethetnek be a román állampolgárokkal szemben.

Erre Nelu Tătaru, a miniszterelnök egészségügyi tanácsadója, volt egészségügyi miniszter figyelmeztetett.

Mint mondta, Európában már számos 60 vagy 70, sőt akár 80 százalékos átoltottságú ország van, miközben Romániában, ahol alig 31 százalékos a vakcinák révén védetté váltak aránya, még mindig sokan bagatellizálni próbálják a járványt, és tombol az oltásellenesség.

Dániában, ahol több mint 72 százalékos az átoltottság, már született olyan tanulmány, amely szerint hiába a kedvező számok, ha a rosszul álló európai országok – például Románia és Bulgária – polgárai miatt továbbra is velünk marad a járvány.

Ennek nyomán biztosak lehetünk benne, hogy előbb-utóbb a román állampolgárokkal szembeni korlátozások is érkeznek, ha nem oltatják be magukat a lehető legtöbben a lehető legrövidebb idő alatt.

Tătaru felrótta, hogy

miközben azt számolgatjuk, hány szabad ágy van még az intenzív osztályokon, nem teszünk azért, hogy ne teljenek meg.

Ezért aztán fontos, hogy azon ágazatokban, amelyekben a dolgozók közvetlen és gyakori kapcsolatba kerülnek másokkal, kötelező oltást vagy saját költségű tesztelést vezessenek be.

Elmondta: a járvány akkor fékezhető meg, ha a lakosság 60-70 százalékát sikerül immunissá tenni. Immunitás az oltás mellett a fertőzésen való áteséssel is megszerezhető – a jelek szerint sokan úgy döntöttek, hogy az utóbbi úton szereznek védettséget.

Ami nem kicsit kockázatos.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS