A Times New Roman pihent agyai 10 dolgot is felsorolnak, amelyeket Kolozsvár lakói szerintük nem tennének ki az ablakba. A magyarokat viszont nem szívatják. Vajon miért?
1. Polgármesterré választották Gheorghe Funart. És nem egyszer. Háromszor egymás után! Nem tudták?
2. Kolozsváron áll a világ talán legrondább szobra: Avram Iancué. És annak ellenére, hogy elképesztően visszataszító, egyetlen kolozsvári sem robbantotta még fel. Szégyen, gyalázat!
3. Sok évig piros-sárga-kékre festették a városi kukákat és a kolozsváriak büszkének és hazafinak érezték magukat, nem röhejesnek és idiótának, ahogy illett volna.
4. Ha a magyarok megfognák az általuk felhúzott épületeket és elmennének, Kolozsvár úgy nézne ki, mint Mizil.
5. Tolják a hipszter dumát a toleranciáról és integrációról, de nem érdekli őket a város szeméttelepén, a Pataréten élők helyzete. Képmutatók!
6. Noha a Kolozsvárra érkező legtöbb turista magyar, a Boc polgármesteri hivatala által készíttetett turisztikai brosúrák minden nyelven íródnak, kivéve magyarul.
7. A városi közlekedés pokoli, különösen azért, mert sok kolozsvári túl szegény, hogy megengedjen magának egy albérletet, ezért az autójában lakik.
8. Ismerik a vicceket a moldvaiakkal, akik megostromolják Bukarestet? Na, most azok a moldvaiak mind elmennek Kolozsvárra.
9. Azért olyan büszkék a kolozsváriak, mert olyan fos városokkal mérik össze magukat, mint Bukarest vagy Ploiești. Ha Budapesthez hasonlítanák Kolozsvárt, rögtön elolvadna a büszkeségük.
10. A kolozsváriak még azzal a fesztivállal is nagyra vannak, ahova eljön egy csávó egy pendrive-val és laptopról tesz nekik zenét.
A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.
Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Továbbá: Szebenben turisztikai autonómiát követelnek Erdélynek. És több mint ezer ember tüntetett a fővárosban a bejegyzett élettársi kapcsolat bevezetéséért.
Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.
A román politikai elit egy csoda: a réginek nevezhető PSD-s gárda kirakja az ablakba a gyakran bizonyít(hat)atlan úton-módon szerzett vagyont, az új gárda egyik kultúrharcosnője pedig szóreformizmusban éli ki magát, tartalmi változtatások helyett.
Bíró Barna Botond Hargita megyei tanácselnök szerint mindkét fél hibázott azzal, hogy engedte veszélybe kerülni az idei síszezont a Madarasi-Hargitán, ahol a sípályákat üzemeltető Bagolykő Kft. és a kápolnásfalvi közbirtokosság között vita alakult ki.
Neves erdélyi születésű művészről derült ki, hogy az állambiztonságnak jelentett: Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfus a Válasz Online-nak elismerte, hogy 1957 és 1966 között „Pál” fedőnéven szerepelt az állambiztonság hálózatában.
Székelyudvarhely központjától néhányszáz méterre kóborolt az a visszajáró medve, amelyet kedd este lőttek ki. Az alpolgármester szerint az állat tömbházak között is megfordult, és emberekkel találkozott.
A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.
Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.