És azt tudja, mennyit kap Románia az EU által elfogadott második vakcinából?

3,5 millió dózist kap Románia az amerikai Moderna gyógyszeripari vállalat által kifejlesztett vakcinából, amelynek tömeges európai alkalmazására szerdán adta meg az engedélyt az Európai Bizottság, miután az Európai Gyógyszerügynökségtől (EMA) is pozitív ajánlást kapott.

Ezzel ez a második oltóanyag az német–amerikai vakcina, a Pfizer-BioNtech terméke után, amely megkapta az EB engedélyét. Az Európai Bizottság mostnáig az AstraZeneca (400 millió adag), a Sanofi-GSK (300 millió adag), a Johnson and Johnson (400 millió adag), a Pfizer-BioNtech (300 millió adag), a CureVac (405 millió adag) és a Moderna (160 millió adag) vállalatokkal írt alá vakcinabeszerzésről szóló szerződéseket – a többi oltóanyag engedélyeztetése egyelőre folyamatban van az öreg kontinensen.

A sorban a következő egyébként az oxfordi AstraZeneca terméke lesz, amely – egy nemrég tévedésből közölt lista szerint – mind közül a legolcsóbb.

A Moderna oltóanyaga annyiban előnyösebb a már korábban engedélyezett Pfizer-BioNtech termékéhez képest, hogy nem –70 fokon kell tárolni, elég neki a –20 Celsius is. A cég ügyvezető igazgatója, Stephane Bancel ráadásul azt állítja, hogy az oltóanyag akár két éves védettséget is biztosíthat a SARS-Cov-2 ellen, ráadásul úgy néz ki, hogy a vírus új mutációi ellen is hatásos, amelyek Nagy-Britanniában, illetve Észak-Afrikában ütötték fel a fejüket.

A Moderna oltóanyaga a Pfizer-BioNtechéhez hasonlóan hírvivő RNS (mRNS) molekulákon alapul. Ezek segítségével ártalmatlan vírusfehérje-fragmentumok termelődnek az emberi szervezetben, így a szervezet immunválaszt alakít ki a későbbi, természetes fertőzések megelőzésére vagy leküzdésére. Amikor az ember védőoltást kap, a sejtjei leolvassák a genetikai utasításokat, és a vírus külső felületén elhelyezkedő úgynevezett glikoprotein tüskék kisebb elemeit állítják elő. A vírus ezeket használja arra, hogy bejusson a test sejtjeibe, replikálja magát és ezáltal okozzon betegséget. A beoltott személy immunrendszere ezt követően idegen anyagként kezeli ezt a fehérjét, és természetes védekezésként antitesteket és a fehérvérsejtek csoportjához tartozó T-sejteket termel ellene. A védettséghez ismétlőoltásra is szükség van, legfeljebb 28 nap különbséggel.

Az oltóanyag 94,1 százalékos védettséget biztosít az új típusú koronavírussal szemben.