Ennyi pénzt húz ki pluszban a családok zsebéből a durva energiadrágulás

Nem véletlenül érezzük úgy az elmúlt hónapokban, hogy sokkal kevesebbre elég a pénzünk, mint korábban: a vad száguldásba fogott energiaárak miatt minden fontosabb alapvető termék ára nőtt, így aztán jóval kevesebb pénz marad a zsebünkben.

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) épp a napokban közölte, hogy a földgáz ára augusztusban 20,49 százalékkal nőtt a 2020 decemberi értékhez képest, míg a 2020 augusztusihoz viszonyítva 20,55-tel.

És hogy az öröm és boldogság teljesebb legyen az áram is drágult: decemberhez képest 23,15, tavaly augusztushoz pedig 24,65 százalékkal.

Mindez a szakértők szerint természetesen lecsapódik a többi ágazatban is, az élelmiszerárak például szintén kilőnek,

és a várakozások szerint épp a karácsonyi időszakra érik majd el a csúcspontjukat,

hogy ne legyen annyira vidám az az ünnep.

A sertéshús a várakozások szerint 20-25 százalékkal kerül többe, és a sütőipari termékek esetében is 25 százalék körüli áremelkedést várnak.

A tejtermékekért 15 százaléknyival fizethetünk többet.

Általában véve az összes élelmiszer átlagosan 6-7 százalékkal kerül majd többe.

A statisztikai intézet adatai szerint egy háztartás havonta átlagosan a jövedelme 34 százalékát, 955,45 lejt költ élelmiszerekre és nem szeszes italokra, míg a rezsi a jövedelem 17,3 százalékát, 485,30 lejt visz el.

A mostani drágulások viszont természetesen nagyobb kiadásokat hoznak majd maguk után.

Az energiahordozók árának növekedése – ha azt nagyjából 20 százalékos szinten sikerül tartani – nagyjából havi száz lejes többletkiadást von maga után.

Mivel erre még rátevődik az élelmiszerek drágulása is, az további 100-150 lejt jelent.

Vagyis összesen olyan 250 lejjel kell többet kiadnia egy háztartásnak az alapvető szükségletek kielégítésére, mint eddig.

És ez még a visszafogott becslés.