// 2026. október 9., péntek // Dénes

El tudja képzelni, hogy sok olyan ember él Romániában, aki még sohasem mosott fogat?

// HIRDETÉS

Brutális adatok láttak napvilágot a romániai lakosság tisztálkodási szokásairól.

Horrorisztikus adatok láttak napvilágot a romániai lakosság tisztálkodási szokásairól, amelyek kapcsán inkább egy harmadik világbeli ország jut az ember eszébe egy 21. századi, magát – a jelek szerint igencsak indokolatlanul – az európai értékek egyik legfőbb letéteményesének tartó mintaállam helyett.

Kiderült például, hogy egy romániai polgár átlagosan 400 gramm szappant használ el egy évben – ami bizony négyszer-ötször kevesebb, mint a nyugati országok átlaga.

De nem csak a villamoson szilajul terjengő hónaljszag országa Románia, hanem a penetráns szájszagé és az ápolatlan fogaké is.

Egy romániai polgár átlagosan csupán valamivel több mint másfél tubusnyi fogkrémet használ el évente, ilyen körülmények között már a civilizáció csimborasszójának számít, hogy a lakosság 60 százaléka napi kétszer is megmossa a fogát.

Ezzel szemben két százaléknyian vannak azok, akik egyetlen fogkefén osztoznak meg a családtagjaikkal, és azok is, akik nem is tudják, hogyan kell a fogkrémet használni.

A jászvásári orvosi egyetem fogorvosi karának dékánja, Norina Forna szerint emellett négy százaléknyira rúg azon romániai polgárok aránya, akik még életükben nem mostak fogat.

Ennek persze számos oka van – a legtöbben arra hivatkoznak, hogy anyagi okokból egyszerűen nem engedhetik meg maguknak, hogy szappant vagy fogkrémet vásároljanak maguknak.

Ezért aztán az európai uniós segélycsomagokra szorulnak, amelyek 35 lej értékű szappant, sampont, tusfürdőt, fogkrémet és fogkefét tartalmaznak.

Ilyen higiéniai viszonyok közepette nem csoda, ha olyan, 19. századi állapotokat idéző statisztikákat látunk, miszerint Románia az első helyen áll a tbc-s megbetegedések terén, de például a különféle hepatítiszeket is könnyebb lenne megelőzni, ha a polgárok rendszeresen kezet mosnának, szappannal.

Ehelyett az van, hogy sokan legfeljebb csak képletesen mossák kezeiket a helyzet miatt.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
Főtér

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Krónika

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá

Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.

A mioritikus politikus, a kivándorló románok, a bevándorló idegenek és az őshonos gyűlölet
Főtér

A mioritikus politikus, a kivándorló románok, a bevándorló idegenek és az őshonos gyűlölet

A mioritikus politikus a multikulturalizmus lelkes híve, amíg csak hangoztatni kell a szépen zengő szólamokat. Ám amikor a valóság elkezd bevándorolni, elpárolog a lelkesedés. Ami érthető. Csak problémás.

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Székelyhon

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette

Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Krónika

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen

Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Székelyhon

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte

Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS