Egy dohányipari óriás a füstmentes jövőért, avagy miért nincs Önnek semmiféle választása

Jobb adni, mint kapni, tartja a mondás. Bizonyára ezt a szempontot tartották szem előtt a Philip Morris nevű dohányipari termékeket gyártó és forgalmazó multinacionális vállalatnál is, amikor úgy döntöttek, hogy megajándékozzák a román határrendészetet két vezető nélküli drónnal.

A két drón összértéke pedig nem kevesebb, mint 700 ezer dollár. Ez szép kis summa, és ha a román kormány döntött volna úgy, hogy beszerez két ilyen méregdrága drónt az adófizetők pénzén, hogy ezzel elősegítse a határőrség csempészet elleni erőfeszítéseit, minden bizonnyal sokan felkapták volna a hírre a fejüket, különösen ezekben a válságos időkben. Csakhogy ez a két csúcstechnológiás gép egy nagyvállalat nagyvonalú felajánlása révén kerül most a határőrséghez.

Ugye tudjuk, hogy a nagyvállalatoknál nincs érdek nélküli nagyvonalúság?

A Philip Morris közleményében egyértelművé tette, hogy elsősorban a cigarettacsempészet megfékezése végett ajándékoz méregdrága játékszereket a román közegeknek. Románia ugyanis mintegy kétezer kilométer hosszan határos nem EU-s tagállamokkal, ezeken a határokon pedig valósággal ömlik be a csempészett cigi és dohány.

Például Ukrajnából, ahonnan a szakértők szerint a csempészek pár lejért vásárolták fel dobozonként a cigarettát, hogy aztán Romániában vagy éppen más EU-s országokban hatalmas haszonnal adjanak túl a szajrén. A háború kitörése talán pillanatnyilag lelassította, összezavarta a csempészek munkáját, de csak addig, amíg újrarendezték a soraikat, és kitalálták az alternatív megoldásokat az aktuális helyzetre való tekintettel.

A fent már említett közlemény arra is kitér, hogy a román hatóságok az elmúlt 8 évben

– a dohányipari óriások támogatásával! –

a csempészcigi-forgalom 54 százalékát visszaszorították. A mostani nagyvonalú ajándék hátterében viszont a legutóbbi ijesztő tendenciák állnak: csak az elmúlt 2 hónap során 27 százalékkal ugrott meg az országba beáramló csempészcigi mennyisége. A közlemény első mondata pedig azzal indokolja ezt a nagyvonalú gesztust, hogy

a Philip Morris számára továbbra is prioritást jelent a feketekereskedelem felszámolása, hiszen ez aláássa a cég füstmentes jövőért tett erőfeszítéseit.

Egy dohánycég, ami a füstmentes jövőért dolgozik – ez elsőre talán meredek, erre varrjon gombot.

De mindemögött természetesen csak egy új cégpolitika, és az ágazatban való haszonszerzés új lehetőségeinek kisajátítására tett erőfeszítések állnak. Az EU ugyanis régóta komoly luxusadókat vet ki a hagyományos dohányipari termékekre, hiszen már régóta köztudott, hogy ezek milyen ártalmasak az egészségre.

Ez persze a dohányipari vállalatok dolgát is megnehezíti, hiszen minél több pénzt kell befizetni az egyes államkasszákba, annál kevesebb profit marad nekik, ráadásul sokakat el is riaszthatnak a magas árak a dohányzástól. Így aztán – akárcsak az autóiparban az elektromos kocsik területén – elindult egy megújulási verseny, aminek a tétje az, hogy melyik dohányipari óriás tud minél vonzóbb alternatívákat kínálni a hagyományos cigi helyett az embereknek, ki tudja leghamarabb kisajátítani ezt az új szegmenst.

A Philip Morris pedig egyértelműen meg akarja nyerni a versenyt, aminek fejében attól sem riadnak vissza, hogy dohányipari cég létükre nyíltan füstellenes kampányokat folytassanak az újabb termékeik, például az IQOS javára – ami nem égeti, hanem csak hevíti a dohányt, nem füstöt, hanem párát szabadít fel, így jóval kevesebb káros anyagot juttat a szervezetbe, mint a hagyományos cigaretta, de egyesek szerint például konkrétan fingszaga van.

– olvasható a Philip Morris honlapján.

Vagyis Önnek nincs túl sok választása.

Ha a fejesek már eldöntötték, hogy a cigarettázást a múlt részévé teszik, akkor kicsoda a fogyasztó, hogy csak úgy beleszóljon abba, mit szív be a tüdejébe. A közleményben akár ezt is írhatták volna:

No persze minden akció reakciót szül. Kíváncsian várjuk a csempészek reakcióját.

De a Philip Morris mostani kis akciója, és egyáltalán a füstmentes jövőért folytatott kampánya azért szépen rávilágít arra, hogyan próbálják meg tudatosan manipulálni az egyes piacokat – és ezzel az Ön fogyasztói választásait – azok, akiknek pénzük, tehát befolyásuk van az illető szegmensben.

Ennek tükrében pedig a szabadság – akárcsak az idő Einstein szerint – meglehetősen relatív.