De mi lesz a nem covidos, műtétre váró betegekkel?

Minden eddigi negatív rekordot felülmúl a negyedik járványhullám, ami az egészségügyi rendszert annyira túlterheli, hogy Raed Arafat katasztrófavédelmi államtitkár a héten bejelentette az elhalasztható műtétek átütemezését. Ezzel együtt harminc napra felfüggesztik a nem sürgős kórházi beutalásokat, kezeléseket és vizsgálatokat is. Egyedül a várandós nők, a daganatos betegek, a dialízises páciensek képezhetnek kivételt, illetve azok a krónikus betegek, akik időszakos felülvizsgálatra szorulnak.

Minden esetet külön elemeznek az orvosok, és eldöntik, hogy a műtétet el lehet-e halasztani vagy sem, illetve, hogy az adott kórházban kell-e a beteget kezelni. Indoklásukat beírják az egészségügyi nyilvántartásba, és ez alapján döntenek, hogy valakit felvesznek-e egy kórházba – magyarázta a napokban Arafat. Az állami kórházakban 12 órás ügyeleteket vezetnek be, és a koronavírusos betegek kezelésére

a sürgősségi, illetve az intenzív terápiás szakosodású gyakornok orvosokat is mozgósítják.

A koronavírus-járvány kirobbanása óta már többször volt példa hasonló intézkedésre, és mivel akkor alacsonyabbak voltak az esetszámok, a mostani halasztás minden eddiginél indokoltabb – ezzel a kórházigazgatók is egyetértenek, még ha egyértelmű számukra, hogy súlyos következményekkel jár.

A Nép Ügyvédje szerint azonban alkotmányellenes az a miniszteri rendelet,

mely a nem sürgős sebészeti beavatkozások szüneteltetését írja elő, ezért hivatalból kivizsgálja a döntés törvényszerűségét. Nem alábecsülve a járványhelyzet súlyosságát, Renate Weber ombudsman arra hívja fel a figyelmet, hogy nem korlátozhatják a lakosság állami egészségügyi ellátáshoz való jogát, hiszen a betegek számára nincs más opció, mint magánkórházakhoz fordulni. Ez elfogadhatatlan diszkriminációt eredményez.

A PSD is véleményt formált a műtétek halasztása kapcsán: Marcel Ciolacu elnök azt írta, hogy a döntés egyenesen bűncselekmény, mert több ezer beteg halálos ítéletével ér fel.