De kinek is lenne kötelező bevonulnia, ha az ország háborúba keveredne?

Bár remélhetőleg nem válik aktuálissá, az Oroszország és Ukrajna közötti, háborúval fenyegető feszültség miatt fölmerült: mi lesz akkor, ha a szomszédos országok – köztük Románia – belesodródik egy esetleges fegyveres konfliktusba?

Nos, értelemszerűen ilyenkor minden ország igyekszik a lehető legnagyobb létszámúra növelni a haderejét. Alapesetben Romániában is professzionálissá vált a hadsereg, vagyis a katonáskodás olyan, mint bármely más szakma: a jelentkezőket kiképzik az elvégzendő feladatra, amelyet havi bér és egyéb pótlékok fejében, szerződéses alapon látnak el.

Csakhogy ez nem jelenti azt, hogy ne létezne a kötelező katonai szolgálat intézménye. Csak éppen felfüggesztették.

A 2005-ben elfogadott 395-ös törvény értelmében 2007 január elsejétől függesztették fel, az utolsó, teljes szolgálati idejű sorozás 2006 októberében, a csökkentett szolgálati idejű pedig júniusban volt.

Ugyanakkor ha a helyzet indokolja,

a felfüggesztés visszavonható, és ismét kötelezővé válik a katonai szolgálat.

Az államfő által kihirdetett hadi- vagy ostromállapot idején mozgósítást rendelnek el.

Ez első körben az önkéntes tartalékosokra vonatkozik, akik ugyan rendelkeznek civil munkával, de korábban kiképzésre jelentkeztek, és időről időre behívják őket továbbképzésre, aminek a fejében zsoldot kapnak, még akkor is, ha éppen nem továbbképzésen vannak, hanem a polgári munkájukat végzik.

Ebben a kategóriában a 18 és 55 éves kor közötti érintetteket hívják be.

Ők azonban csak néhány ezren vannak, vagyis a román hadsereg alapesetben csupán mintegy 60 ezer klasszikus tartalékosra számíthatna, vagyis olyan személyre, aki kapott katonai kiképzést.

Ezt bővíti ki azok köre, akiket az általános katonakötelezettség ismételt hatályba lépése nyomán hívhatnak be.

Ez a 20 és 35 év közötti férfiakra vonatkozik, akik alkalmasak a katonai szolgálatra.

Az alsó korhatárt indokolt esetben le lehet vinni 18 éves korig.

A kötelező katonai szolgálat alól mentesülnek azok, akik orvosi igazolással rendelkeznek arról, hogy alkalmatlanok, az egyházak felszentelt személyzete, a szerzetesek, akik legalább két éve valamely kolostorban élnek, a jogerős börtönbüntetésre vonatkozó ítéletüket töltő személyek, illetve azok, akik súlyos beteg családtagot gondoznak.

Aki lelkiismereti okokból nem hajlandó fegyvert fogni, az is köteles bevonulni, de alternatív szolgálatra osztják be.

A bevonulás megtagadása bűncselekménynek minősül, hadi- vagy ostromállapot idején 2-től 7 évig terjedő szabadságvesztéssel, békeidőben 500 és 8000 lej közötti pénzbírsággal sújtható.

De remélhetőleg egyik eset sem áll elő.