Dan Tanasă sírhat, mint egy kamaszlány: mégis marad a kétnyelvű tábla Brassó és Kovászna megye határában
A permester majdnem elérte, hogy leszereljék az üdvözlőtáblát, de csak majdnem.
Mégis maradhat a kétnyelvű (román és magyar) üdvözlő tábla Brassó és Kovászna megye határában, és ettől lesz Dan Tanasă olyan bús hazafi.
A székelyföldi önkormányzatok ellen több mint 160 pert indító Tanasă nem nagyon kedveli a magyarokat, ezt már tudjuk egy ideje. 2019 elején sem kedvelte a magyarokat (meg azelőtt se, meg azután se), akkor épp két megye közé pár éve kihelyezett kétnyelvű feliraton akadt meg a szeme. Az egyik felét értette, a másik felét nem, mert az magyarul volt.
Zavarta őt ez.
Így hát az általa alapított Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) bírósághoz fordult, a bíróság pedig első fokon igazat is adott neki, arra kötelezve az illetékeseket, hogy szereljék le onnan azt a táblát, és tegyenek oda egy becsületes román feliratot.
A Brassó megyei tanács azonban fellebbezett az alapfokú ítélet ellen, most pedig az RMDSZ Brassó megyei szervezete örömmel jelentette be a Facebook-oldalán, hogy jogerősen nekik adott igazat a bíróság, így a tábla maradhat.
‼ ? ‼
Fontos pert nyertünk: MARAD a többnyelvű felirat a megyehatárban!
?Több éve már, hogy Brassó és Kovászna megye...
Közzétette: RMDSZ Brassó megyei szervezete – 2021. február 25., csütörtök
Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen
Varga László Edgár
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?
Fall Sándor
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
„Ne tapogasson engem, Groza úr!”
Sólyom István
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban
Sánta Miriám
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
