… nem kevesebb mint 23 határőrt állítanak bíróság elé korrupció okán… továbbá mostantól virtuális sétát tehet bárki a segesvári várban, igaz, egyelőre csak román feliratok fogadják.
Teljesen természetes, hogy az ember drukkol a saját nemzete képviselőinek, ha kijutnak egy-egy nagy nemzetközi versenyre. Például az olimpiára. No, ez történt két román tornászlány esetében is. Ugye, régebb Románia igazi tornásznagyhatalomnak számított, azonban a 2012-es londoni olimpia óta a román tornászok egyetlen olimpiai érmet se szereztek.
Nos, Párizsban úgy alakult, hogy Ana Bărbosu elcsípte a harmadik helyet talajtornában. Már ünnepelt, amikor a bírók jelezték, hogy bocs, az amerikai ellenfél, Jordan Chiles óvást emelt (azzal, hogy a bírák nem pontozták az egyik gyakorlatelemét), az eredményét felfele javították, ennek következtében ő a harmadik és Bărbosu a negyedik. Ez mindentől függetlenül letaglózó érzés lehetett.
S ugyanitt történt, hogy egy másik román versenyzőt, Sabrina Voineát ugyanazok a bírák lepontozták (minek következtében az ötödik helyen végzett), mert szerintük lelépett a szőnyegről, annak ellenére, hogy vannak felvételek, melyek szerint a román tornászlány nem hibázott.
Eltelt egy nap, és Marcel Ciolacu miniszterelnök dühös bejegyzést közölt a Facebook-on, miszerint ő biza nem megy el az olimpia záróünnepségére, mégpedig a tárnászlányok megalázása miatt. Ciolacu rettenetesnek nevezte a történteket és a kommunista időkhöz hasonlította a két esetet, amikor a szovjetek lopták el a románoktól az érmeket és nem tehettek semmit az ügyben.
Biztosította továbbá a két tornászlányt, hogy a méltatlan bánásmódtól függetlenül a román állam úgy tekint rájuk, mint díjazottakra, a jutalmak tekintetében is.
Novák Eduárd volt sportminiszter is posztolt az ügyben: szerinte is diszkrimináció érte a két tornászlányt, továbbá kijelenti, hogy ha tőle függne, a két lány bronzéremnek megfelelő jutalmat kapna.
Közben Nadia Comăneci, a román tornasport legendás versenyzője is lépett: jelezte a Nemzetközi Tornaszövetségnek a problémát, mire ígéretet kapott, hogy az illetékesek újraelemzik Voinea gyakorlatát.
A határokat őrizni kell. Elsősorban azért, hogy ne jöhessen be (vagy épp ne mehessen ki) semmi és senki, az érvényben levő törvények és szabályok megszegésével. A határok őrzését határőrök látják el. Akik pontosan tudják, mit szabad és mit nem. Erre képezték ki őket. És őrzik a határokat.
Eddig az elmélet. Na de mi történik, ha egy, két, három… 23 (!) határőr egy szép nap úgy határoz, a francba azokkal a nyavalyás szabályokkal, gyertek, csináljuk úgy, hogy jó legyen, elsősorban nekünk!
Na, pont ez történt a calafati határátkelőnél. A 23 szemfüles jómadár (hivatalos nevükön határőr) megállította az autósokat, teherautósokat, és persze, hogy mindig „talált” valami hibát, hiányosságot. No, és hogy ne szedjék atomjaikra a járműveket, ne rostokoltassák órákon át a sofőröket, meg kellett kenni a zsebüket némi pénzzel vagy azzal, amit épp szállítottak.
Az üzletet 2023 tavaszán indította be a 23 jóember és a jelek szerint remekül is ment. Igen ám, de a feletteseiket is meg kellett valahogy győzzék arról, hogy nem kéne őket ellenőrizni, nem kéne beleszólni az üzletmenetbe. Minek fejében persze megkenték a feletteseket is, abból, amit az átutazóktól elvettek.
Az olajozottan menő üzletnek azonban hamarosan befellegzett. Hiába, a kósza hírek kiszivárogtak, eljutottak a korrupcióellenes ügyészek fülébe is, akik elrendeltek egy alapos vizsgálatot, és a 23 jómadár lebukott. Most pedig mehetnek a bíróság elé.
Reméljük, azért akad még tisztességes határőr, aki Calafatnál védeni tudja a mundér becsületét.
A keddi szent napon Iulian Sîrbu, Segesvár polgármestere lelkes bejegyzést tett közzé Facebook-oldalán:
A bejegyzésből az derül ki, hogy a polgármester úr nagyon örül. Mégpedig annak, hogy először nyílik arra lehetőség (2024-ben!), hogy bárki virtuális sétát tehessen az világörökség részét képező segesvári várban, amely egyben Európa legnagyobb, folyamatosan lakott vára is. Hogy ezt eddig miért nem lehetett megtenni, rejtély.
No de félre a fintorgással, örüljünk mi is. A virtuális várséta linkje hamarosan ott lesz a segesvári polgármesteri hivatal honlapján, továbbá saját telefonos applikációja is lesz neki, ígéri a polgármester úr. Addig is a városgazda megosztott egy linket, ahonnan megnyílik a vár virtuális szezámkapuja.
Belenéztünk, tényleg szép, van benne mindenféle hasznos gomb, lehet zoomolni, effektezni, ide-oda mozgatni, szóval klassz… csak egy baja van: ami szöveg, az kizárólag románul olvasható (kivéve a kezelőgombok szövegeit, azok kizárólag angolul vannak). Na de reméljük, hamarosan kész lesz az igazi, teljes végleges változat, ahol a többnyelvűség is kivirágzik. Elvégre turistáknak találták ki az egész sétagaloppot.
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.
Többnapos körútra érkezik Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter csütörtökön Erdélybe, ahol RMDSZ-es politikusokkal, egyházi vezetőkkel, valamint a kulturális élet és a civil szféra képviselőivel találkozik.
Továbbá: Marcel Ciolacu felébredt a szendergésből és kijelentette: mihamarabb kormány kell az országnak. És bemutatták Párizsban a vadiúj, nem Romániában gyártott elektromos Dacia Springet.
Közúti baleset történt kedden este Csíkszeredában a Szék utcában, a karambol után pedig az egyik sofőr bántalmazta a másik autót vezető fiatal nőt.
Hazatérhetnek a csíkszeredai kórházban júliusban született négyes ikrek: a három kislányt és egy kisfiút a jövő hét elején engedik haza a brassói szülészetről.
Ahhoz, hogy megértsük a nagy szemétfelháborodást, muszáj első körben felelősöket keresnünk. Majd, ha ezen túllépünk, akkor jöhetnek a magyarázatok. Nos, akkor ki a felelős? Nyolcvan százalékban Borboly Csaba, húsz százalékban Bíró Barna Botond.
A PSD valamennyi követelése bekerült Luca Niculescu kormányprogramjába. Az RMDSZ-es Szabó Ödönt választották a parlament imacsoportjának egyik alelnökévé.
A PSD valamennyi követelése bekerült Luca Niculescu kormányprogramjába. Az RMDSZ-es Szabó Ödönt választották a parlament imacsoportjának egyik alelnökévé.
További híreink: a bírák végül mégis kiperelték maguknak az ötmilliárdos bérhátralékuk kifizetését, a leendő Niculescu-kormányban pedig korábban jogerősen elítélt PSD-s főmufti kaphatja meg a belügyet.
További híreink: a bírák végül mégis kiperelték maguknak az ötmilliárdos bérhátralékuk kifizetését, a leendő Niculescu-kormányban pedig korábban jogerősen elítélt PSD-s főmufti kaphatja meg a belügyet.
Tornatanárra támadtak egy ötödikes diák szülei egy temesvári iskolában. Egyetemistákat toboroz kiberbiztonságai feladatokra a román állam, de néhány év után elszívja őket a versenyszféra.
Tornatanárra támadtak egy ötödikes diák szülei egy temesvári iskolában. Egyetemistákat toboroz kiberbiztonságai feladatokra a román állam, de néhány év után elszívja őket a versenyszféra.
További hírek: nem szabad szidni a közműszolgáltatókat, különben nem foglalkoznak a panaszainkkal. És megduplázódhat a lakásadó, ha a tulajdonos illegálisan építi be a teraszt.
További hírek: nem szabad szidni a közműszolgáltatókat, különben nem foglalkoznak a panaszainkkal. És megduplázódhat a lakásadó, ha a tulajdonos illegálisan építi be a teraszt.
Továbbá: Marcel Ciolacu felébredt a szendergésből és kijelentette: mihamarabb kormány kell az országnak. És bemutatták Párizsban a vadiúj, nem Romániában gyártott elektromos Dacia Springet.
Továbbá: Marcel Ciolacu felébredt a szendergésből és kijelentette: mihamarabb kormány kell az országnak. És bemutatták Párizsban a vadiúj, nem Romániában gyártott elektromos Dacia Springet.
Közben kiderült, hogy a meteorológiai szolgálatnál nem csak luxusmelltartót és strasszos cipőt vettek közpénzből. És a havi bevételeink jelentős részét élelemre költjük.
Közben kiderült, hogy a meteorológiai szolgálatnál nem csak luxusmelltartót és strasszos cipőt vettek közpénzből. És a havi bevételeink jelentős részét élelemre költjük.
További híreink: megint cáfolta a minisztérium a kötelező katonai szolgálat visszaállítását egy hamis behívó kapcsán, vasárnaptól pedig elromlik az idő.
További híreink: megint cáfolta a minisztérium a kötelező katonai szolgálat visszaállítását egy hamis behívó kapcsán, vasárnaptól pedig elromlik az idő.
Online platformon lehet jelenteni a kormánynak az idegengyűlölő incidenseket. George Simion szimpátiatüntetésekre buzdítja a Georgescu-híveket. Hírek pénteken.
Online platformon lehet jelenteni a kormánynak az idegengyűlölő incidenseket. George Simion szimpátiatüntetésekre buzdítja a Georgescu-híveket. Hírek pénteken.
További híreink: az új miniszterelnök-jelölt, Luca Niculescu csütörtökön egyeztetett a pártokkal, az energiaszolgáltatók pedig színkódot kapnak az ügyfelekkel való bánásmódjuk szerint.
További híreink: az új miniszterelnök-jelölt, Luca Niculescu csütörtökön egyeztetett a pártokkal, az energiaszolgáltatók pedig színkódot kapnak az ügyfelekkel való bánásmódjuk szerint.
Olajgyár építését támogatja a CEC Bank Kolozs megyében. Továbbá: most már tényleg lesz IKEA Erdélyben?
Olajgyár építését támogatja a CEC Bank Kolozs megyében. Továbbá: most már tényleg lesz IKEA Erdélyben?
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.