Bukarest a Nyugattól plagizál, mert képtelen önállóan gondolkodni, mondja az orosz külügy szóvivője
Moszkva nem hagyja szó nélkül, hogy az új nemzetvédelmi stratégiában Románia veszélyforrásként tüntette fel Oroszország agresszivitását.
Kemény hangvételű reakció érkezett Moszkvától arra, hogy Románia új nemzetvédelmi stratégiát dolgozott ki, melyben veszélyforrásként foglalkozik Oroszország agresszív politikájával. A Klaus Iohannis irányítása alatt készült dokumentumról az orosz külügy szóvivője, Maria Zaharova egy
">sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a román politikusok elkezdtek plagizálni, átemelve az Oroszországot előszeretettel hibáztató Nyugat kedvenc témáit a nemzetvédelmi stratégiába, ami arra utal, hogy képtelenek önállóan gondolkodni.
Ezzel Románia hozzájárul a feszültség növekedéséhez és a térség instabilitásához, és az ország érdekeinek kárára inaskodik az Oroszország-ellenességben. Mindazonáltal Zaharova azt is kifejezte, hogy nem újdonság Oroszország számára, hogy az összes globális probléma forrásaként tekintenek rá.
Az új nemzetvédelmi stratégiát a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) már elfogadta, de a honatyák is szavaznak még róla. A dokumentumban nem újdonság az, hogy kiemeli az Oroszországgal összefüggésbe hozható fenyegetéseket, az viszont igen, hogy először foglalták a nemzetbiztonsági kockázatok közé az „úgynevezett illiberális kísértést”. Bár konkrétan Magyarország nevét nem említik, az illiberális demokrácia fogalmát Orbán Viktor 2014-es tusnádfürdői beszéde emelte be a köztudatba.
Bővebben itt írtunk a stratégiáról, mely az olyan belső nemzetbiztonsági kockázatokról, mint például a korrupció, alig beszél.
Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen
Varga László Edgár
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?
Fall Sándor
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
„Ne tapogasson engem, Groza úr!”
Sólyom István
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban
Sánta Miriám
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
