A szükségállapot kezdetekor elég nagy pánikhangulat és káosz uralkodott az ország legtöbb egészségügyi intézményeiben, ahol nemcsak a járvánnyal, a védőfelszerelések hiányával, az alkalmazottak gyakori megfertőződésével és az általános fejetlenséggel kellett megküzdeniük, hanem azzal is, hogy sokan mondtak fel a koronavírustól való félelem okán. De olyanok is voltak, akik megpróbálták kijátszani a rendszert, és minden komoly indok nélkül betegszabadságot vettek ki, hogy ne kelljen koronavírusos betegekkel foglalkozniuk. Legalább három Brassó megyei kórházban merült fel a gyanú, hogy a személyzet egy része úgy vett ki betegszabadságot, hogy nem is volt beteg fittyet hányva a hippokratészi esküre. A fő kérdés az, hogy hogyan jutottak orvosi igazoláshoz, ha csak kitalálták a kórt.

A rendőrség hivatalból eljárást indított, és egyúttal nemcsak a betegszabadságot vizsgálja meg, hanem azt is, hogy miként használtak fel saját célra különböző kórházi szanitereket. Az ügyészekkel karöltve házkutatást tartottak a három intézményben. A büntetőeljárás többek között hivatali hatalommal való visszaélés, okirat-hamisítás, hűtlen kezelés és nem nyilvános, illetve titkos információk nyilvánosságra hozatala miatt indult.

A brassói neurológiai és pszichiátriai kórház több alkalmazottja is érintett, akik úgy vették ki a betegszabadságot, hogy nem voltak betegek, és közben egy magánkézben lévő idősotthonban is dolgoztak. A Brassó megyei Közegészségügyi Igazgatóság annyit tehetett az ügyben, hogy megkérte a területi munkaügyi felügyelőséget, hogy segítse a nyomozást.

A nyomozók a házkutatásokat követően több dokumentumot is lefoglaltak, mindeddig tíz személyt hallgattak ki.