// 2026. október 9., péntek // Dénes

Elképzelhető, hogy március végétől már nem lesz szükség a veszélyhelyzet meghosszabbítására

// HIRDETÉS

És visszatérhet a normalitás – persze nem teljesen. Az egészségügyi miniszter optimista.

Óvatosan ugyan, de jó hírt közölt Alexandru Rafila egészségügyi miniszter: szerinte még nagyjából két hónapig kell elviselnünk a koronavírus-járvány miatti szigorú korlátozásokat, március végétől viszont visszatérhet a normalitás – vagy legalábbis az ahhoz nagyon közeli állapot.

„Szerintem március végére visszatérünk a normalitáshoz. A normalitás azt jelenti, hogy valószínűleg nem lesz szükség a veszélyhelyzetre. Úgy gondolom, ezúttal már nem hosszabbodik meg a veszélyhelyzet, és nem kell olyan intézkedésekhez folyamodnunk, amelyek korlátozzák a gazdasági és a társadalmi életet. Erre kell készülnünk”

– mondta Rafila.

Azért igyekezett lehűteni a kedélyeket: ez egyelőre csak munkahipotézis, nem egyértelmű vállalás, mivel

nem tudni, megjelenik-e egy új, az omikronnál súlyosabb megbetegedést okozó vírusvariáns.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kormány nem gondolkodik nagyon komolyan a normalitáshoz való visszatérésen a gazdaság terén, ezért egyeztetni kell, hogy mindenki tudja, mi a teendő.

És a normalitás azért nem jelenti azt, hogy azonnal visszatérhet minden, ami 2020. februárja előtt volt:

egy ideig lehet, hogy megmarad a maszkviselési kötelezettség és a távolságtartás a zárt terekben.

Addig viszont még túl kell esni az ötödik hullámon: Rafila szerint nagyjából tíz nehéz nap áll előttünk, de az egészségügyi rendszer a lehetőségek szerint felkészült. Jövő héten akár napi 50 000 új fertőzött is lehet, de a 70 000-es számot nem tartja valószínűnek.

Rafila arról is beszélt, nem kizárt, hogy ősszel ismét megjelenik egy új vírusvariáns. Az időszakos oltások kapcsán azt mondta, a kockázati csoportok számára továbbra is veszélyt jelenthet az új koronavírus, ezért a gyógyszergyártóknak az influenza elleni oltások mintájára az esetleges új variánsokhoz igazított, időszakos vakcinákkal kell előállniuk.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház
Főtér

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Krónika

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá

Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
Főtér

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Székelyhon

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette

Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Krónika

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen

Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Székelyhon

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte

Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS