Aki másnak vermet ás, megvédi az erdőt: kétségbeesett módszer, de működik fatolvajok ellen

Sikeresen bevált annak a Bihar megyei erdésznek a receptje, aki hatalmas árkokat ásott a rá bízott erdő négy (mellék)bejáratához, így nem lehet sem lovasszekérrel, sem gépkocsival, de még tankkal sem áthaladni a leginkább a fatolvajok és az orvvadászok által használt erdei utakon.

A 41 éve erdészként dolgozó Ioan Marcel Sabău az elmúlt években mindent kipróbált, hogy megvédje a Papfalfához tartozó 365 hektáros erdőt. Ismeri jól a környékbeli fatolvaj-bandákat, melynek tagjai nyáron külföldön dolgoznak, ősszel hazajönnek, és jogosítvány nélkül vezetett, kifejezetten falopásra átalakított terepjárókkal járják az erdőt. Éjszakánként két-három alkalommal is fordulnak, így néhány hónap alatt 31 köbméter fát hordtak el Papfalva területéről.

„Nem azért vagyok erdész, hogy a fatolvajok pusztítása nyomán megmaradt csonkokat számoljam, hanem hogy megvédjem az erdőt” – fogalmazott Sabău, aki nemrég 41 facsonkot számolt össze. Ekkor döntött úgy, hogy elszigeteli az erdőt a betolakodóktól. Egy kotrógéppel két méter mély, másfél méter széles árkokat ásatott – azért éppen ekkorákat, mert az ennél kisebbeket földdel, ágakkal, szeméttel mindig betömték a megfékezhetetlen bűnbandák. Az árkok kiásása óta nem volt gond a faltolvajokkal vagy az orvvadászokkal, az erdész akciója azonban nem aratott osztatlan sikert, hiszen a lakosság egy része gyakran az erdőn keresztül rövidítette le az útját Várvíz felé.

A Bihar megyei erdészeti igazgatóság adatai szerint az idei év első 9 hónapjában 900 köbméter fát loptak el a fatolvajok, ami 400 ezer lejes kárt jelent. Az árkok ásása elsősorban a síkvidéki erdők megvédésében számít bevált módszernek. Ha egyetlen fát is sikerül megvédeni ezzel, az már jó eredménynek számít.