// 2026. október 14., szerda // Helén

A szex vajon mi? A honatyák szerint korai maszturbálást és hiperszexualizált agyat okoz a felvilágosítás

// HIRDETÉS

Néhány törvényhozóra is ráférne egy szexuális felvilágosítás, derült ki a szenátusi vitán, melyen arról próbáltak dűlőre jutni, kell-e az iskolákba az „egészségügyi nevelés” óra. Válogattunk néhány gyöngyszemet az elhangzottakból.

Ritkán hallani annyi hajmeresztő baromságot a parlamentben, mint amennyi a szerdai szenátusi vitán hangzott el a szex kapcsán, pedig a léc elég magasra lett téve az elmúlt évek során. Ha felnőtt, elviekben értelmes emberek – a nép képviseletével felhatalmazott törvényhozók – ennyire képtelenek normális hangvételben, prüdéria és az ideológiai belemagyarázás kényszere nélkül érvelni a felvilágosító órák mellett vagy ellen, akkor ne csodálkozzunk, hogy nem indul el egy társadalmi párbeszéd a témában.

A baj „csak” az, hogy mindennek a szexuális élet megkezdése előtt vagy – ne adj' isten – után álló fiatalok látják kárát, akiket megfosztanak annak a lehetőségétől, hogy az internet és a haveri társaság keretein túlmutató helyekről, érdemben hallhassanak a szexről.

A szexuális nevelésről egészségügyi nevelésre átkeresztelt tantárgy bevezetéséről szóló törvény előzményei sem mindennaposak. Annyit pingpongoztak vele, hogy abba már mindenki beleszédült,

végül most ismét a szenátus elé kerül.

A honatyáknak arról kellett dönteniük ma, hogy elfogadják Klaus Iohannis államfő javaslatát a törvény újraértelmezéséről, vagy eredeti formájában küldik vissza kihirdetésre, azaz marad az egészségügyi nevelés elnevezés, és a szülőknek írásos beleegyezésüket kell adniuk ahhoz, hogy gyermekük részt vehessen az órán. A PSD, a PNL és az RMDSZ szembement az államfő akaratával a bizottsági ülésen, így a tervezetről a szenátus plénuma fog dönteni jövő héten. Az USR több javaslattal is élt, de

egyiket sem fogadták el.

A pártokon belül sincs konszenzus a kérdésről, ami meg is mutatkozott a felszólalásokban. A törvény ellenzői változatos érveket sorakoztattak fel, kedve azzal, hogy az a homoszexualitást támogatja, veszélyt jelent a gyermeki ártatlanságra, egészen addig, hogy az etnikai, vallási és kulturális sajátosságok miatt lehetetlen a témáról egységes formában beszélni a diákoknak.

  • A PNL részéről Robert Sighiartău főtitkár támadta a legvehemensebben a szexuális felvilágosító órák bevezetésének ötletét, mondván, hogy a kisebbség, melynek körében a leggyakoribb a leányanyaság (nyilvánvalóan a romákra gondolt), nem is járatja iskolába a gyerekeit, így aligha lenne hasznos számukra, tehát nem csökkenne a leányanyák száma sem.
  • Titus Corlățean (PSD) szerint veszélyben a gyermeki ártatlanság, mert a korai maszturbálást propagálja, amiről neki konkrétan a neomarxista ideológia jut az eszébe. A törvényt módosításával alkotmányt sértenének és a nemzetközi egyezményeket is megsértenék – állítja.
  • Claudiu Târziu (AUR) is az USR-PLUS ideológiai érdekeitől tart, melyekkel a visszavezetnék a román társadalmat a barlangokba.
  • Mircea Dăneasa (AUR) alaposan megnevettette a plénumot, amikor arról beszélt, hogy a modern ember agya hiperszexualizált, mert túl korán épülnek ki a szexualitásért felelős szinapszisok, és ha a diákok fejében kialakulnak ezek az agyi működések, akkor képtelenné válnak a tanulásra.
  • Diana Șoșoacă független képviselő a maga sajátos stílusában már azzal állt elő, hogy a gyermekek nem beszámíthatóak, ezért meg kell őket védeni az európai standardoktól, melyek már a 0 és 4 év közöttieknek is a maszturbációról beszélnek.

Az USR-PLUS néhány konkrét adattal próbálta jobb belátásra bírni a honatyákat: az európai országok közül Romániában a legmagasabb a leányanyák száma, nálunk él a legfiatalabb nagymama, négyből egy fiatal nemi úton terjedő betegséggel küzd, évente mintegy 700 lány 15 éve alatt szüli meg az első gyermekét, 19 éves koruk előtt már a harmadik várandóság előtt állnak. A pártszövetség szerint

mindennek a szexuális nevelés hiánya az oka.

Bármilyen meggyőződésünk is legyen a fiatalok felvilágosításának kérdéséről, nem tehetünk úgy, mintha a 18 év alattiakat nem érdekelné a szex. Mi a károsabb, ha nyíltan beszélünk róla, vagy ha azzal riogatjuk őket, hogy elbutulnak tőle?

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!
Főtér

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

A szóbeli ígérettől a közös megegyezésig: mire mond igent a munkavállaló, amikor aláírja a szerződést?
Krónika

A szóbeli ígérettől a közös megegyezésig: mire mond igent a munkavállaló, amikor aláírja a szerződést?

Egy munkahelyen a beígért béremeléstől a távozás feltételeiig sok minden válhat vita tárgyává. Vallasek Magdolna jogásszal arról beszélgettünk, mit érdemes tisztázni a szerződés aláírása előtt, és milyen mozgástere van a dolgozónak a munkaviszony során.

Törvénytervezet: nem küldenék börtönbe azokat, akiknél saját használatra találnak kábítószert – hírmix
Főtér

Törvénytervezet: nem küldenék börtönbe azokat, akiknél saját használatra találnak kábítószert – hírmix

Olajgyár építését támogatja a CEC Bank Kolozs megyében. Továbbá: most már tényleg lesz IKEA Erdélyben?

Luxusfehérneműre és parfümökre szórták a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál, meg lett a következménye
Székelyhon

Luxusfehérneműre és parfümökre szórták a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál, meg lett a következménye

Luxusfehérneműre, parfümökre, kozmetikumokra és több ezer lejes díszcserepekre költötték a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál. Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter lemondásra szólította fel az intézmény vezetőségét.

Szerelem a raktérben: így járt túl a Securitate eszén az erdélyi lány és az angol kamionsofőr
Krónika

Szerelem a raktérben: így járt túl a Securitate eszén az erdélyi lány és az angol kamionsofőr

Egy erdélyi kötödei munkásnő és egy angol kamionsofőr szerelméből államügy lett a kommunista Romániában. A hatóságok megtagadták tőlük a házasságkötést, ezért a lány a jármű rejtett rekeszében, ingbálák közé bújva hagyta el az országot.

A játszótérhez már nagyok, hát kikértek két sört a fiatalok: még a szüleiket is megbüntették
Székelyhon

A játszótérhez már nagyok, hát kikértek két sört a fiatalok: még a szüleiket is megbüntették

Több mint ötezer lejes pénzbírságot róttak ki a marosvásárhelyi helyi rendőrök, miután két fiatalt sörözésen kaptak. Az őket kiszolgáló pincér járt rosszabbul.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS