A nagy büdös semmiért fizettük a román külgazdasági attasék felét
A jó zsíros diplomáciai küldetésért gyakorlatilag semmilyen munkát nem végeztek.
Ki gondolta volna, hogy a román külgazdasági attasék felét versenyvizsga nélkül, üzleti és politikai alapon nevezték ki? Valószínűleg senkinek nem okoz túl nagy meglepetést, mert annyira hozzászoktunk, hogy így megy ez általában mifelénk, és igazából máshol is. Az újdonság most az, hogy erről a gazdasági miniszter, Virgil Popescu nyilatkozott, akinek ezek szerint eszébe jutott, hogy felmérje, ki hogyan jutott a diplomáciai ranghoz (bizonyára neki sem fűződik semmi érdeke mindehhez, ne is feltételezzünk ilyesmit).
">B1 Tv-nek tárta fel aggályait: a külgazdasági attasék fele nem versenyvizsgázott, hanem gyakorlatilag megbízták őket politikai alapon olyan munkával, mely kevés vagy semmilyen tényleges munkával nem jár. Munkájuk ugyanis nem volt túlságosan gyümölcsöző, már ami a kereskedelmi kapcsolatokat illeti Románia és azon állam között, ahol az attasék „kifejtették” nem létező tevékenységüket.
A jó világnak immár két hete vége: a miniszter visszahívta azokat, akik csak lógatták a lábukat külföldön. Ígérete szerint olyan jó szakembereket fog a helyükre rakni, akik ténylegesen hozzájárulhatnak Románia külgazdasági kapcsolatainak elmélyítéséhez. Frissítésre van ugyanis szükség, magyarázta Popescu, aki ezzel a lendülettel meghívott gyakornoknak a gazdasági minisztérium külkereskedelmi igazgatóságához minden olyan szakembert, aki alkalmasnak érzi magát a feladatra.
Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen
Varga László Edgár
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?
Fall Sándor
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
„Ne tapogasson engem, Groza úr!”
Sólyom István
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban
Sánta Miriám
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
