A liberálisok szerint a kormánynak emelnie kell a nyugdíjkorhatárt, de a PSD szépen elmagyarázta, hogy miért nem fogja

Nagyot akart a kormánykoalíció második legnagyobb erejét jelentő Nemzeti Liberális Párt (PNL), amikor a nyugdíjrendszer megreformálása és a nyugdíjkassza megkímélése érdekében a nyugdíjkorhatár emelésére tett javaslatot, de a szárnyalása nem tartott sokáig: rögtön visszapattant nagyobbik koalíciós partneréről, a Szociáldemokrata Pártról (PSD).

A PNL szóvivője, Ionuţ Stroe még kedden jelentette be, hogy a pártvezetés aznapi ülésén úgy döntött: a nyugdíjrendszer fenntarthatósága érdekében egyrészt azt javasolja, hogy végre fogadják el az állami nyugdíj és a közalkalmazotti fizetés halmozását – vagyis ha valaki nyugdíjasként vállal közhivatalt, választania kelljen, a nyugdíjat vagy a fizetést kéri -, és

emeljék fel 70 évre a nyugdíjkorhatárt,

ami a férfiaknál jelenleg 65, a nőknél pedig 61 és fél év.

Stroe jelezte, hogy az ötletet felvetik a koalíció kedd esti ülésén is, hogy aztán a kormány dönthessen.

A liberálisok minden bizonnyal nem saját kútfőből dolgoztak, ugyanis a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OEECD), amely épp a napokban döntött úgy, hogy megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Romániával, egy átfogóbb gazdasági elemzésben többek között épp a férfiak és nők nyugdíjkorhatárának kiegyenlítését, valamint a nyugdíjkorhatár emelését javasolták a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának megőrzése érdekében.

A PSD viszont a jelek szerint határozottan nem kér a technokrata vétetésű külső tanácsokból, és finoman helyre tette koalíciós partnerét is.

A PNL felvetésére Radu Oprea, a PSD szóvivője reagált szerdán, és már rögtön az elején nem kertelt: kijelentette, hogy a nyugdíjkorhatárt nem lehet emelni.

Meg is indokolta, hogy miért nem.

Egyrészt azért, mert az Eurostat adatai szerint tavaly 1,4 évvel esett a várható élettartam, másrészt azért, mert azt is

figyelembe kell venni, hogy mekkora az egészségben eltöltött várható élettartam,

ami az időskori életminőséget jelzi.

Márpedig a statisztikák szerint egy férfi átlagosan csupán 6 és fél évig él egészségesen a nyugdíjkorhatár elérése után, miközben Németországban, ahol a nyugdíjkorhatár hét hónappal több, 11 és fél évig, Spanyolországban 12 és fél évig, Lengyelországban pedig 8 évig. A nők esetében ugyan a nyugdíjkorhatár nagyobb vagy megegyezik a közép- és kelet-európai szinttel, de rájuk is igaz, hogy kevésbé egészségesek más országokkal összehasonlítva.

Úgyhogy először is azzal kellene foglalkozni, hogy kiiktassák azokat az okokat – a szegénység miatti egészségtelen táplálkozást és életmódot, valamint a nehéz munkakörülményeket –, ezt követően lehet majd a nyugdíjkorhatár emeléséről beszélni.

Ellenkező esetben nagyon kevesen érik meg egyáltalán, hogy nyugdíjba mehessenek.