Nemcsak azért áll romokban az egész román közoktatás, mert járvány van, mely pillanatok alatt lerántotta a leplet az iskolai digitalizáció jelenlegi siralmas helyzetéről és tette bizonytalanná még az új tanév megkezdésének körülményeit is, hanem mert az egész rendszer elakadt valahol a 2000-es évek ötleteinek szintjén. Persze, mindenkinek – szülőknek, gyerekeknek, pedagógusoknak egyaránt – markáns véleménye van arról, hogy mely tantárgyak feleslegesek, illetve milyen új tárgyak bevezetésére lenne szükség. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a kor követelményeinek figyelembevételével kellene átalakítani az óraszámokat, és új

a gyerekek életkori sajátosságait is szem előtt tartó kerettantervre van szükség.

A szaktárca már nem is halogathatja tovább ezt a kérdést, hiszen törvénybe foglalták, hogy csökkenteni kell az óraszámokat.

Meg is kezdődött a „matekozás”, honnan mi faragható le, mi érett be arra, hogy végleg a süllyesztőbe kerüljön. Az oktatási minisztérium négy változatot készített elő, ezek az oktatási szakportálon böngészhetőek.

Az első változat nagy újdonsága, hogy megszüntetnék az osztályozást a vallás, a zene, a rajz és a testnevelés tantárgyak esetében. A zene és a rajz nem lenne kötelező, hanem minden évben a diákok egyénileg dönthetnének, melyiket választják.

Kiiktatnák a személyes fejlődéssel foglalkozó órákat és a technológiai nevelést,

melyeket a jelenlegi tanterv szerint 5–8. osztályban, hetente egyszer tartanak. Ezeket az órákat a második változat is kitörölné.

Az első  kerettanterv szerzői a jelenlegi hétről négyre csökkentenék a tantervi kategóriákat:

• Nyelv és kommunikáció (román nyelv és irodalom, két idegen nyelv és a latin),
• Matematika, tudományok és technológiák (ide sorolják be az informatikát is),
• Társadalom és civizmus (korábban Ember és társadalom néven „futott”, és ide sorolták be a vallást is),
• Személyes képességfejlesztés és kulturális érzékenyítés (ide kerül be a rajz és a zene, a testnevelés és a vallás).

A második változat értelmében kivennének a latint, egy órát levágnának a második idegen nyelvből, a fizikából, a kémiából, a biológiából, a földrajzból és a történelemből. Hétből hat kategóriába csoportosítanák át a tantárgyakat, végleg megszüntetnék a Tanácsadás és pályaorientáció kategóriát.

A harmadik és a negyedi változat nem sok újdonságot tartalmaz, ezeket a pedagógusokkal és a szülőkkel konzultálva, kérdőívek alapján dobták össze, megőrizve a jelenlegi struktúrát az oktatásban.

A harmadik és a negyedik változatban a vallásóra a kötelező tantárgyak között szerepel.

A jelenlegi kerettanterv 2016-ban lépett érvénybe, de nem nyerte el a pedagógustársadalom tetszését, és bár a latin nyelvet már akkor is ki akarták iktatni, ez végül nem sikerült.

Akkor hiába szorgalmazták a szakpolitikusok, hogy kerüljön bele az egészségügyi nevelés a tantárgyak közé (így akarták becsempészni a felvilágosító órákat), az ortodox egyház és a szülők egy része tiltakozott ellene. Bár a mostani kerettantervek nem foglalkoznak külön a kérdéssel, arra már van törvényi keret, hogy a szülő beleegyezéssel „életre felkészítő” oktatásban is részesülhessenek a diákok.

A parlament 2019 októberében szavazta meg, hogy csökkenteni kell az óraszámokat. 1–4. osztályban legfeljebb 20 órát ülhetnek az iskolapadban a diákok (jelenleg 19–22 közötti az óraszám), 5–8. osztályban 25 órát (26–34 helyett), líceumban 30 órát. 2011-ben már egyszer döntött a parlament az óraszámok csökkentéséről, de akkor Ecaterina Andronescu akkori oktatási miniszter önhatalmúlag , kormányhatározattal megváltoztatta az oktatási törvény vonatkozó részét.

Nem túlzás tehát azt mondani, hogy a román oktatás ebben a kérdésben ott tart, ahol a 2000-es évek elején. Ha születik is valamilyen döntés, mely kicsit felpörgetné a dolgokat, konszenzus hiányában a remélt változás és változtatás elmarad.