A kormány azok számára is biztosítani akarja az alapvető egészségügyi szolgáltatásokat, akiknek nincs egészségbiztosításuk

Ambiciózus tervezetet dolgozott ki a kormány: azok számára is biztosítani kívánják az alapvető egészségügyi szolgáltatásokat, akik nem fizetnek egészségbiztosítást, így elvileg nem jogosultak az ingyenes ellátásra.

Adriana Pistol egészségügyi államtitkár szerint az érintettek a háziorvosnál rendelésekre, szűrővizsgálatokra és a krónikus betegségeik figyelemmel követésére is jogosultak lesznek.

Az erre vonatkozó kormányhatározat már el is készült.

Az ötlet az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól származik, célja pedig az, hogy a biztosítással nem rendelkező polgárok háziorvoshoz való feliratkozásának lehetővé tételével

megelőzzék a szenvedést és a nagyobb kiadásokat.

Pistol szerint már most is számos olyan polgár van, akinek nincs egészségbiztosítása, mert nem fizette a járulékot, de attól még szerepel a háziorvosi nyilvántartásban. Ők a minimális egészségügyi csomagra jogosultak.

A tervezet szerint viszont annak hatályba lépése nyomán már nem a minimum-, hanem az alapcsomag lesz rájuk érvényes, ami több szolgáltatást tartalmaz.

Már most is 3,8 millió olyan személy szerepel a háziorvosok listáin, aki nem biztosított, most pedig a biztosító, az egészségügyi tárca és a Világbank közötti tárgyalások nyomán lehetővé teszik mindenkinek, akinek háziorvosa és biztosítása sincs, hogy feliratkozzon egy háziorvoshoz, és hozzáférhessen az alapvető egészségügyi szolgáltatásokhoz.

Azok, akik a minimális csomagra jogosultak, jelenleg háromévente egy szűrővizsgálatot végeztethetnek, emellett a terhességi és a szülés utáni időszakban jogosultak a megfigyelésre.

Az új jogszabály szerint viszont ők is jogosulttá válnak a betegségek megelőzését szolgáló szűrővizsgálatokra, a háziorvosok az otthonukba is kiszállhatnak, valamint a diagnosztikai és a terápiás szolgáltatásokra.

Persze nem mindenre – az ultrahangos vizsgálatra például nem.

Mihaela Tănase, az egészségbiztosító szóvivője elmondta,

a cél az, hogy a biztosítatlanok ne rohamozzák meg a kórházakat,

amikor valamilyen egészségügyi problémájuk adódik, ahogy az ma történik.

A kórházi kezelések ugyanis drágák, az egészségügy működésére biztosított források több mint 50 százalékát emésztik föl.

Mivel pedig a kórházi szolgáltatások drágák, a kórházakat azon páciensek számára kell fenntartani, akiknek valóban kórházi kezelése van szükségük.

Vagyis az alapelv az, hogy a biztosítással nem rendelkezők alapvető egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésének biztosításával nem nőni, hanem csökkenni fognak a kiadások.

Persze a biztosítással nem rendelkezők azért nem élvezik majd ugyanazokat a jogokat, mint a biztosítottak – nekik például nem jár majd ártámogatott gyógyszer, sem sürgősségi konzultáció, előbb a háziorvoshoz kell elmenniük.