// 2026. szeptember 24., csütörtök // Gellért, Mercédesz
vegyesen

A korábban korrupcióval vádolt Mircea Geoană szidja a korrupciót, mint a bokrot…

// HIRDETÉS

… Romániában betiltják a félkarú rablókat, de csak félszájjal… és Brassó polgármestere meg akar menteni egy… farkast, pont a választási évben, tetszik érteni.

A korábban korrupcióval vádolt Mircea Geoană szidja a korrupciót, mint a bokrot

Közelegnek a választások, ezért aztán a legtöbb politikus megrohamozza a sajtót, nyilatkozik, szónokol, de olyan szépen, hogy az ember azt hinné, ezek az arcok egytől egyig szentek, vagy legalábbis Grál-lovagok.

Így tett Mircea Geoană, a NATO főtitkár-helyettese (egyben a PSD volt elnöke) is, aki, ugye, az utóbbi évben többször is belengette, hogy biza nem vetné meg a Klaus Ionopotchivanoc Iohannis álkisebbségi államelnök mandátumának lejártát követően megüresedő államelnöki trónt.

Tehát Geoană úr kapta magát és elkezdte szidni a korrupciót. És nem is akármelyiket. Pont azt, amit a legritkább esetben szoktak szidni a politikusok. A politikai (politikusi) korrupcióról van szó. Tessék csak nézni, milyen szépen szidta, az embernek csak úgy repes tőle a szíve:

„A mi politikai rendszerünk, a mi politikai elitünk lemaradt a társadalmi átalakulásokhoz képest. És ezt a lemaradást régebbi fogyatékosságok is súlyosbítják: a nepotizmus, a klientelizmus, a túl gyakori korrupció.”

Persze, azonnal mondott pár válogatott mondatot a nyugati értékekről, a demokráciáról, a szabadságról és a törvény uralmáról is. És hogy attól még lehet szidni a politikai korrupciót, mert az, ugye, nem politikai probléma. Hanem morális. Aha.

Mindenesetre örülünk, hogy Geoană úr ilyen ügyesen megjavult. Mert hogy a múltban voltak ám hozzá kapcsolódó ügyek, sőt, neki magának is volt egy korrupciós ügye. Geoană úr sógora, az Eximbank volt elnöke (a nevét felejtsük el) 2023-ban hat év börtönt kapott, éppen korrupció okán. Az illető persze nem várta meg, hogy elvigyék a dutyiba, inkább meglógott az országból, jelenleg nemzetközi körözés alatt áll.

Na de maga Geoană urat is meglegyintette a korrupciós vád szele, méghozzá azzal kapcsolatban, hogy bizony mutyis módszerekkel igyekezett pénzekhez jutni a 2008-as választási kampány idején. Sőt, maga az adóhatóság korabeli vezetője jelentette fel, igaz, szinte tíz évvel később. A lényeg: az ügy elévült, a hatóságok a vállukat vonogatták, ez van.

Szóval, a fenti kontextus fényében tényleg örülünk, hogy Geoană úr ilyen keményen szólt a korrupcióról. Reméljük, őszintén is beszélt.

Romániában betiltják a félkarú rablókat, de csak félszájjal

Jó ideje olvasható a hazai sajtóban, hogy hát izé, a félkarú rablók (hivatalosan játékgépek, játékautomaták) zseb- és lélekromboló iparágát valahogy meg kellene regulázni. A bukaresti politikai döntnökök fiókjaiban jó sok tervezet hevert (és hever) a témában. Na de aztán most (azért, mert jönnek a választások? Nem azért? Nem tudjuk…) végül léptek egy nagyot. A képviselőház a keddi szent napon megszavazta azt a sürgősségi kormányrendeletet, amelynek legfőbb rendelkezése, hogy Románia minden olyan településén betiltják a félkarú rablókat, ahol a lakosság száma nem haladja meg a 15 000 főt.

Hát ez nagyon szép, mondhatná akárki. Mondjuk, azon túl, hogy a nagyobb politikai pártok azonnal összevesztek azon, hogy miért pont ezt a rendeletet szavazták meg (van még vagy hét), miért így, ki a cinikusabb és gonoszabb (a PNL és az AUR szerint a PSD, a PSD szerint pont fordítva), ki paktált le a félkarú rablók iparának vezéreivel stb.

Amit nem egészen értünk a felső politikai logikából: miért pont azokon a településekről űzik ki a félkarú rablókat (felderenghet egy idevágó bibliai történet is), ahol a lakosság száma 15 000 alatt van? Csak az ottaniak zsebét és lelkét fenyegeti a szerencsejáték démona? Ha például egy településen 25 000 lélek él, őket védi valamiféle pajzs?

És azt sem értjük igazán, miért kell teljes tiltással élni. Miért nem lehetett volna csökkenteni a félkarú rablók számát az ország összes településen? Szigorúbban felügyelni a szerencsejáték-ipart? Szóval nem igazán értjük ezt az egészet. Olybá tűnik, hogy a tisztelt döntéshozók léptek, mert jól mutat valamilyen imázsábrán, de igazából csak félszájjal tiltották be a félkarú rablókat. Amelyek tulajdonosai beköltöznek a legközelebbi településre, ahol mindent szabad, legalábbis a jelenlegi törvény szerint. És csókoltatnak mindenkit.

Brassó polgármestere meg akar menteni egy… farkast, pont a választási évben, tetszik érteni

Vagy két napja jelent meg a közösségi hálózatokon az a videó, amelyen egy jó nagy farkas látható, amint az úton szalad (a Brassó városát Brassó Pojánával összekötő útról van szó), látszólag egy kerékpáros után. A videót készítő autósok legalábbis ezt hitték: dudáltak az elöl haladó kerékpárosnak, oda is kiabáltak neki, hogyy jön a farkas (noha tudhatták, hogy az illető nem hallhatja), és természetesen kimondták a szentenciát: a farkas meg akarja támadni a bringást. (Ami jó nagy baromság, ugyanis a farkas a legritkább esetekben támad emberre, akkor pedig végképp nem, ha egy autó követi és folyamatosan szól a duda, de ez egy másik történet.)

A videó virális lett, az illetékes hatóságok is megnézték és cselekvésre szánták magukat. Mivel a felvétel alapján úgy vélték, nagy a kockázata annak, hogy a farkas veszettségben szenved. Ilyenkor az az eljárás, hogy a hatóságok írnak a szaktárcának, onnan lejön egy pecsétes papír és ha az megvan (és a farkas is), akkor kilövik a gyanús példányt.

Na de itt lépett közbe Brassó polgármestere, az USR-s Allen Coliban. Rittyentett egy igen megható bukéval rendelkező Facebook-bejegyzést farkas-ügyben. Amelyben szépen ecsetelte, hogy hatotta meg szívét a sok-sok közösségi hálós reakció, hogyan vette fel a kapcsolatot egy állatvédő szervezettel, amely vállalta, hogy befogadja, ellátja, kivizsgálja és ha valóban veszett, élete végéig ápolja a farkast, hogyan hívta fel személyesen magát a környezetvédelmi minisztert, hogy figyelmeztesse, ezt az ügyet kezeljék kiemelt fontosságúként… szóval hogyan volt ő cuki fiú.

Ő, vagyis Brassó USR-s polgármestere. A választási évben. Még egy farkast sem hagy az út szélén veszni, veszettül adott esetben. Tetszik érteni?

Kíváncsiak lennénk, hányszor mozgatott meg minden követ a polgármester úr egy vadállatért a két választási év közt eltelt időszakban…

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
BRÉKING: Siegfried Mureșant kérte fel kormányalakításra Nicușor Dan – hírek csütörtökön
Főtér

BRÉKING: Siegfried Mureșant kérte fel kormányalakításra Nicușor Dan – hírek csütörtökön

Nincs szén, emiatt nem tud teljes kapacitással működni az ország utolsó nagy szénerőműve Rovinari-on. A törvény tiltja az osztálypénz beszedését az iskolákban...

Útkereső fazekasok Marosvásárhelyen: hagyomány vagy újítás?
Krónika

Útkereső fazekasok Marosvásárhelyen: hagyomány vagy újítás?

Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.

Poloskairtás közben szökött meg egy román rab a velencei börtönből – hírmix
Főtér

Poloskairtás közben szökött meg egy román rab a velencei börtönből – hírmix

A bóvli kategóriába csúszás fenyegeti Romániát az elhúzódó politikai válság és az államháztartási hiány miatt. Félmillió eurót perelt vissza volt szeretőjétől egy temesvári milliomos.

Összetörték a rendőrségi Dustert, öten megsérültek
Székelyhon

Összetörték a rendőrségi Dustert, öten megsérültek

Öt ember, köztük egy hétéves gyermek is megsérült a vasárnap este Nagyszebenben történt közúti balesetben, amelyben egy rendőrségi jármű is érintett volt.

Eltűntek a sorompók, de a rendőrök nem: így ellenőrzik a román–magyar határt Schengen után
Krónika

Eltűntek a sorompók, de a rendőrök nem: így ellenőrzik a román–magyar határt Schengen után

Románia teljes jogú schengeni csatlakozásával eltűntek a sorompók és az állandó ellenőrzések a román–magyar határon, a rendőrségi kontroll azonban nem szűnt meg, hanem a határvonaltól a mélységi területekre és a fő közlekedési útvonalakra helyeződött át.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS