// 2026. szeptember 27., vasárnap // Adalbert

Bölöni László elmondta, miért tekintik a románokat „Európa cigányainak”

// HIRDETÉS

Annak kapcsán, hogy a román ultrák két válogatott meccsen is a magyarokat gyalázták.

Alaposan beleverte Bölöni László, a román labdarúgó-válogatott korábbi tagja illetve szövetségi kapitánya, a belga Antwerpen csapatának jelenlegi edzője a szélsőséges románok orrát a saját piszkukba annak kapcsán, hogy a román futballultrák az elmúlt egy hétben a Spanyolország és a Málta elleni Eb-selejtezőn is Magyarországot és a magyarokat gyalázó rigmusokat skandáltak.

Az erdélyi magyar sportembert az Adevărul napilap szólaltatta meg a soviniszta eszementségek kapcsán.

Ő pedig nem kímélte azokat, akik nem is érdemelnek kíméletet.

„Ez a neveltetés totális hiánya. Nagyon fájdalmas”

– kommentálta az eseteket Bölöni, megjegyezve: a legjobb barátja román, és sohasem mulasztja el, hogy meglátogassa, amikor Marosvásárhelyre utazik, és igencsak furcsa volna, ha egyszer csak meccsnézés közben felugrana, és elkezdené skandálni, hogy Kifelé a magyarokkal az országból!

Bölöni szerint ez hatalmas gazemberség. 

„Nem akarom elhinni, hogy ilyen mélyre süllyedt a kulturális színvonal Romániában” –

tette hozzá keserűen. Azt is elmondta, hogy ugyanígy gondolná, ha Bulgáriában vagy Magyarországon a románokat gyaláznák.

„Szörnyű, hogy ilyesmiket skandáltak a Spanyolország és Málta elleni meccseken, amelyeknek semmi közük Magyarországhoz”

– jegyezte meg.

Elmesélt egy esetet is, amely azt illusztrálja, miért örvendenek a románok kevés tiszteletnek külföldön. Mint mondta, egy repülőgépes utazása alkalmával egy román utas telefonon veszekedett a barátnőjével, és olyan durván káromkodott, hogy egy idő után egy megbotránkozott honfitársa odament hozzá, és leoltotta, mondván: az utastársak nem kötelesek a személyes problémáit és a káromkodásait hallgatni. 

„Nos, amikor ilyen helyzeteket látok, és amikor azt hallom, hogy a Spanyolország és Málta elleni meccseken a magyarok elleni rigmusokat skandálnak, akkor megértem, miért tekintenek Európa cigányainak. És figyelem, semmi bajom a cigányokkal, de tudják, mit akarok mondani”

– mondta Bölöni.

Aki, hogy jobban fájjon, azt sem mulasztotta el megjegyezni, hogy nem csupán egy szűk csoport viselkedik így, nem csupán 10-20 alak.

„A dráma az, hogy Romániában milliók viselkednek és gondolkodnak így. És a környezetük ezt eltűri a részükről. Ez az, ami igazán szomorú”

– zárta kórképét Bölöni László.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Országos botrány kialakulóban az iskolai egyenruha kötelezővé tételéről, tiltakoznak a magyar diákok is
Krónika

Országos botrány kialakulóban az iskolai egyenruha kötelezővé tételéről, tiltakoznak a magyar diákok is

Megosztó kérdésnek bizonyul Romániában az iskolai egyenruha kötelezővé tétele, miután a szenátus már rábólintott a tervezetre, aminek sok pedagógus és szülő nem örül, magyar diákszervezetek pedig tiltakoznak ellene.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét
Székelyhon

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét

Mentőegységeket, köztük hegyimentőket riasztottak egy súlyos balesethez szombaton délután a Maros megyei Nyárádremete közelébe, egy nehezen megközelíthető területre.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Egyedül ő nem énekelte a román himnuszt a válogatottból, hamar magyarázatot talált rá a sajtó
Székelyhon

Egyedül ő nem énekelte a román himnuszt a válogatottból, hamar magyarázatot talált rá a sajtó

Nem énekelte Románia himnuszát a labdarúgó-válogatott egyik kezdő játékosa a péntek esti Svédország–Románia mérkőzés előtt. A román sajtó utánajárt, mi lehet a háttérben.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS