A magyar anyanyelvhasználat miatt hőbörögtek a román soviniszták Bukarestben (VIDEÓval)

Mintegy száz szélsőséges, magyargyűlölő vérromán nem talált jobb elfoglaltságot vasárnap délután, mint hogy a magyar közösség anyanyelvhasználata ellen tiltakozzon Bukarestben, a kormánypalota előtt.

A tüntetést a közigazgatási kódex módosítása miatt szervezte a Kovászna, Hargita és Maros megyei Románok Civil Fóruma és a Nemzet Útja nevű egyesület, a szélsőséges szervezetek szerint ugyanis az második hivatalos nyelvvé teszi a magyart Romániában.

Bár ez valóban kívánatos cél lenne, ettől természetesen még fényévekre vagyunk.

A népviseletbe öltözött, román zászlókat lobogtató, és a magyar nyelv használata ellen uszító molinókkal felfegyverzett tüntetők szerint

a román kormány hazaárulást követett el a közigazgatási törvénykönyv módosításával.

Azt hiszik, mindezt az RMDSZ „zsarolása” nyomán tették.

A tüntetők jó részét a Frăția Ortodoxră (azaz Ortodox testvériség) feliratú kisbuszok vitték Bukarestbe.

A Stop RMDSZ jelmondattal összehívott tüntetésen többen Nemet mondunk az etnikai autonómiára, Elég a románok diszkriminálásából Románia szívében, Romániában a hivatalos nyelv a román feliratú táblákat emeltek a magasba.

A felszólalók szerint ideje véget vetni annak, hogy a románok „továbbra is rabszolgák legyenek őseik földjén”.

Bírálták, hogy a székelyföldi önkormányzati testületek üléseit magyarul tartják és a román képviselők csak a szinkrontolmácsolásból értesülnek az elhangzottakról.

Olyan is volt, aki szerint az RMDSZ Budapest eszköze, amely révén Erdély autonómiáját akarják elérni.

A tüntetők szerint az új kódex –  azáltal, hogy a nyelvi jogok érvényesítését a központi közigazgatás helyi szerveitől is megköveteli –  valójában a helyiről központi szintre emeli a kisebbségi anyanyelv használati jogokat, ami értelmezésük szerint országszerte második hivatalos nyelvvé teszi a magyart.

A szervezők azt vizionálták, hogy a kódex eltörölte a nyelvhasználati küszöböt, így az RMDSZ már olyan településeken is követelheti a nyelvi jogok érvényesítését, ahol a magyarság aránya nem éri el a 20 százalékot.

A helyzet viszont az, hogy az RMDSZ éppen ellenkezőleg, visszalépésnek tartja az új kódexet az anyanyelv használatának szempontjából.

A visszalépések között megemlíthető a megszerzett jogok védelmének eltörlése, az, hogy a helyi tanács dokumentumait ezután kizárólag románul hozzák nyilvánosságra, és az is, hogy a kisebbségek által lakott településeken is kötelezik a közintézményeket, hogy az állam nyelvén is kommunikáljanak.