// 2026. szeptember 26., szombat // Jusztina

Egy ismert bíró fiáról kiderült, hogy álügyvéd, mégis folytathatja tevékenységét

// HIRDETÉS

Megáll az ember esze, mi minden megtörténhet Romániában.

Nincs az ügyvédi tevékenységhez szükséges engedélye, nem szerepel az Ügyvédi Kamarák Országos Szövetségének nyilvántartásában sem, mégis ügyvédként praktizálhat egy bukaresti álügyvéd, név szerint Alexandru Ion-Tudoran. Hogyan lehetséges mindez?

A România Liberă napilap kiderítette: Alexandru Ion-Tudoran egy hírhedt bíró, Corneliu Bogdan Ion-Tudoran fia, aki a bukaresti ítélőtábla bűnügyi részlegén dolgozott, de már nyugdíjba vonult. A lap szerint az ő hathatós segítségével fia évekig illegálisan gyakorolhatta az ügyvédi hivatást, és

egyelőre senki sem akadályozza, hogy folytassa tevékenységét.

Alexandru Ion-Tudoran hamisított, a román és a spanyol nyelvet ötvöző meghatalmazásokat használ, és olyan bizonylatokat állít ki, melyek nem a törvény által megkövetelt formát követik. Bár egy magánegyetemen elvégezte a jogot, nem tette le a vizsgát, mely ahhoz szükséges, hogy az Ügyvédi Kamarák Országos Szövetségének tagja lehessen. Ehelyett a „rendes” ügyvédi kamarával párhuzamosan létrejött, úgynevezett Alkotmányos Ügyvédi Kamara tagja lett (Baroul Bota), melyet törvénytelennek minősítettek.

Az itt szerzett illegális ügyvédi engedéllyel hozta létre ügyvédi irodáját, majd szintén ezek alapján szerzett tagságot a bolgár és a spanyol ügyvédi kamaráknál (holott egyik nyelvet sem beszéli).  Egyetlen hazai, vagy külföldi hivatalos szerv sem ellenőrizte, hogy Alexandru Ion-Tudoran milyen alapon működteti irodáját. A ügyvédet a Bota kamara is kizárta, még 2013-ban, de így is folytathatja mind a mai napig tevékenységét, spanyol ügyvédként.

Csakhogy így sem szerepel a romániai nyilvántartásokban.

Ráadásul Alexandru Ion-Tudoran volt az, aki apját képviselte abban a perben, melyet az igazságügyi minisztérium ellen indítottak. A dâmbovițai bíróságon felmerült, hogy Alexandru Ion-Tudoran nem igazi ügyvéd, de ezt egy hamis bizonylattal cáfolták. Később Alexandru Ion-Tudoran több perben is hamis madridi iratokkal bizonyította ügyvédi mivoltját.

A sajtónak az Ügyvédi Kamarák Országos Szövetsége megerősítette, hogy az illető nem szerepel az ügyvédi nyilvántartásban, sem román, sem madridi ügyvédként, így nem praktizálhatna. Mivel senki nem tett panaszt egyelőre ellene, folytathatja törvénytelen tevékenységét.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Európa legjobb bárjai közé került a kolozsvári Heltai, a vezetőjét is meglepte az elismerés
Krónika

Európa legjobb bárjai közé került a kolozsvári Heltai, a vezetőjét is meglepte az elismerés

Európa legjobb bárjai közé került egy kolozsvári létesítmény, ahol a kocsma csak egy része a történetnek: a Heltai FolkCenter könyvtárként indult, ma pedig táncházak, néptáncpróbák, gyerekprogramok és diákrendezvények otthona.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség
Székelyhon

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség

Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS