Román álláspont: a Békás-szoros soha nem tartozott Hargita megyéhez

Megdöbbentek a ploiești-i bíróság döntésén a Neamţ megyei hatóságok, és megsértődtek azon, hogy Borboly Csaba tanácselnök sikerként értékelte a Hargita megyének kedvező ítéletet a Békás-szorosért és Gyilkos-tóért folytatott határvitában.

Az Adevărul cikke szerint a román álláspont az, hogy a Békás-szoros mindig is Neamţ megyéhez tartozott – még a Maros–Magyar Autonóm Tartomány idején is –,

a két megye közötti természetes határvonal pedig a Kupás-patak.

Azért is vitatják a bíróság döntését, mert abban egy olyan kormányhatározatra hivatkoznak (2000/540-es számú határozat), melynek szerintük semmi köze a területi-közigazgatási felosztáshoz. Ehelyett Románia területi felosztását szabályozó és a megyehatárokat kijelölő 1968/2-es jogszabályt kellett volna figyelembe venni.

Ennél pikírtebb hangnemet ütött meg Almásmező polgármestere, Gheorghe Oniga, aki szerint a bírói döntésre adott magyar reakció sötét, mint az éjszaka és nevetséges, mert „még a pulykák is röhögnek rajta” (E de noaptea minţii şi de râsul curcilor). Hargita megye semmit sem nyert az ítélettel, mindössze annyi történt:

kérvényezték, hogy jogilag érvénytelenítsék a két megye közötti határt megállapító jegyzőkönyvet,

melyet egyébként Gyergyószentmiklós is aláírta annak idején, de a dokumentumnak nem volt regisztrációs száma.

A polgármester szerint ugyanakkor Hargita megye az érdekeit védi, mert jól tudja, hogy a Békás-szoros egy nemzetközi brand, és vonzza a külföldi és belföldi turistákat, de Neamţ megye birtokolja az ott található javak 90 százalékát. A harc mindenesetre még sokáig folytatódik, erről ő is meg van győződve.

Borboly Csaba pár héttel ezelőtt újságolta el, hogy tíz évnyi pereskedés után született kedvező ítélet Hargita megye javára a határvitában, melynek a tétje az volt, hogy melyik megyéhez tartozik a turisták körében népszerű Gyilkos-tó és a Békás-szoros. A döntés értelmében Hargita megye a 32-es kilométerkőig tart.