Illusztráció | Főtér.ro
Pá, Dăncilă?
szabot
2019. június 12. szerda, 16:06
Az RMDSZ és a volt PSD-sek is beálltak az ellenzék bizalmatlansági indítványa mögé. De ki kormányozzon, ha bukik Dăncilă?

Szerda délután három óra után olvasták fel a bukaresti parlamentben az ellenzék legújabb bizalmatlansági indítványát, amelyet a ma nyújtott be a Dăncilă-kormány ellen, és jövő kedden fognak szavazni róla.

A PSD-kormányok ellen 2016 óta minden parlamenti ülésszakban nyújtottak be bizalmatlansági indítványt, de azok csak akkor mentek át, ha a kormánybuktatást maga a PSD kezdeményezte. A mostaniban sem az a felsorolás érdekes, amely a Dăncilă-kormány hozzá nem értését illusztrálja (végnélküli választási sorok a külképviseleteken, igazságügyi törvénymódosítások sürgősségi rendeletekkel, stb.), hanem az, hogy a kormánybuktatás mögé most explicit módon beáll az RMDSZ és a Victor Ponta-vezette ex-PSD-sek gyűjtőpártja, a Pro Románia. 

Azért szeretnék meneszteni a Dăncilă-kormányt, 

mert az sem közigazgatási, sem politikai eszközökkel nem hajlandó rendezni az úzvölgyi katonatemető ügyét, visszaállítani annak eredeti, törvényes állapotát, nyilatkozta a Mediafaxnak Kelemen Hunor szövetségi elnök. A formális döntést az RMDSZ parlamenti frakciói hozzák meg, de Kelemen javaslata az, hogy szavazzák meg jövő héten az indítványt.

Az úzvölgyi helyzet mellett az RMDSZ azt a sürgősségi rendeletet is felrója a kormánynak az indítvány szövegében, amely szerint ismét közvetlenül a választópolgárok szavaznák meg a megyei tanácselnökök személyét. Míg az RMDSZ-nek elsősorban a rendelet tartalmával van gondja (a mostani ötről valószínűleg kettőre csökkenne az RMDSZ színében mandátumot nyert megyei tanácselnökök száma), az indítvány szövegében azt kifogásolják, hogy a kormány parlamenti vita nélkül, sürgősségi rendelettel avatkozik bele a választási rendszerbe.

A mézesmadzag

A Dăncilă-kabinet viszont olyat is kész sürgősségi rendelettel elfogadni, amit az RMDSZ nagyon is szeretne: a közigazgatási törvénykönyvet. A közigazgatási kódexet az ellenzék a helyi választottak különnyugdíja miatt támadja, az RMDSZ pedig azért sürgeti az elfogadását, mert explicite megengedné a magyar nyelv használatát azoknak a településeknek is az igazgatásában, ahol a magyarok számaránya a jelenlegi nyelvhasználati küszöb, azaz 20 százalék alatt van, de az illető település önkormányzata nagylelkű és megszavazza. Az, hogy Dăncilă ma nyomatékosította a közigazgatási kódex elfogadását kormányrendeletként, azt jelzi, hogy a PSD nem tartja menthetetlenül elveszettnek az RMDSZ nyújtotta parlamenti támogatást.

A kormány szándékának hírére ma több jogi kar tanárai összeálltak, és nyílt levélben kérik Viorica Dăncilát, hogy ekkora horderejű dolgot, Románia teljes közigazgatásának szabályozását ne sürgősségi rendeletként fogadja el a kormány, mert az hatalmi visszaélés volna a részéről. A sürgősséget semmi nem indokolja, a parlamentben megszavazott, majd alkotmánybíróságon megtámadott törvénykönyvnek a parlamenti törvényhozás útját kell járnia, vélik a jogászprofesszorok.

Ki buktassa meg?

De még az RMDSZ, az ellenzéki pártok (PNL, PMP, USR), a függetlenek és a többi nemzeti kisebbség képviselőjével együtt sincs meg jelenleg a kormánybuktatáshoz szükséges parlamenti többség, azaz 233 voks, ehhez még 7 és 20 közötti honatya szavazata hiányzik, közölte a Digi 24 hírtelevízió parlamenti folyosói pletykák alapján. Ahhoz, hogy az indítvány átmenjen, a PSD-ALDE kormánykoalíció legalább hét honatyája is meg kell, hogy szavazza.

A Pro Romániába átült korábbi PSD-s miniszterelnök, Mihai Tudose szerint össze fog jönni a többség, mert a PSD-ből most többen is úgy gondolják, hogy a párt ott kellene hagyja a kormányzást, és ellenzékben kihúznia a következő parlamenti választásokig, azaz 2020 végéig.

A saját elnökválasztásába épp átláthatatlanul belebonyolódó PSD (hivatalosan egy jelölt van, Viorica Dăncilă, de többen is lebegtetik indulásukat) kifelé erőt és egységet akar mutatni. A kormánynak kényelmes többsége van a parlamentben, az ellenzék nem fogja tudni bizalmatlansági szavazáson megbuktatni, nyilatkozta magabiztosan Marcel Ciolacu, a képviselőház elnöke.

A PSD egységesen nem szavaz, jelentette be ma Viorica Dăncilă is. Jelen lesz a bizalmatlansági szavazáson, hogy biztosítsa a kvórumot, de egyetlen honatyája sem fogja megszavazni, mondta a kormányfő. Egyébként így a legegyszerűbb ellenőrizni, hogyan szavaznak, a voksolás ugyanis ilyen esetekben titkos és urnás, azaz ha valaki mégis szavazni akarna, ki kell menjen az emelvényen lévő fehér és fekete urnához.

Ki kormányozzon?

Az RMDSZ közvetlenül az EP-választások után több feltételt is szabott ahhoz, hogy támogassa a bizalmatlansági indítványt. Ezek egyike volt, hogy a kezdeményezők írásban egyezzenek meg, ki veszi át a kormányzást, ki lesz a miniszterelnök, ha bukik a Dăncilă-kabinet.

Azt viszont még egyáltalán nem hozták nyilvánosságra az ellenzéki pártok, hogy kit jelölnek miniszterelnöknek, sőt a mai napig csak a PNL vállalta, hogy egyáltalán beszáll a kormányzásba, ha erre alkalma nyílik.

Az EP-választáson második-harmadik legnagyobb erővé váló USR-Plus szövetség eddig elzárkózott a kormányzástól (nagyjából a PSD egye meg, amit főzött indokkal). Ma viszont Dacian Cioloș társelnök már engedékenyebben fogalmazott a Radio France Internationalnak: a pártszövetség kész átvenni a kormányrudat, ha szükség van rá, de ehhez biztos parlamenti támogatásra van szüksége.

Ehhez pedig a legegyszerűbb út az előrehozott választás. Cioloș ugyanis úgy látja, a mostani ellenzékben csak a PSD-ellenesség közös, egyébként politikailag nagyon heterogén társaság, amely nem fog tudni kormányzásban egységesülni, ezért az előrehozott parlamenti választás lenne a legtisztább megoldás.

De amint arra Kelemen Hunor korábban rámutatott, Romániában még sohasem sikerült előrehozott parlamenti választást tartani, eddig mindig sikerült választások után az erre kijelölt időben kormányt alakítani. A parlamentet feloszlatni, előrehozott választásokat kiírni nem lehet fél évvel az államfő mandátumának vége előtt, ez a fél év pedig mindjárt elkezdődik.

 

comments powered by Disqus
A törvénykezési jegyzőkönyvek „pletykás” írnokai izgalmas adalékkal szolgálnak a kincses város múltjáról.
Klaus Iohannis egy újabb elnöki mandátum kedvéért kulcsrakészen átadta Romániát stratégiai partnerének. Amerikának, naná!
Ha valami elkeserítő, akkor ez az.
Mit csinál, ha eljön az Apokalipszis? Na?
Marosvásárhely polgármestere folyamatos zsarolással és a bérleti szerződés megszegésével vádolja a katolikus egyházat. A katolikusok szerint ő az, aki megszegte a szerződést.
És ez csak a jéghegy csúcsa. Az frissen odatett igazgató véget vet a munkahelyi divatbemutatóknak.
Úgy tűnik, az a helyzet, hogy Románia rendesen fél Magyarországtól.
Diszkriminációt kiált a határon túli románok ügyeiért felelős minisztérium.
Erdély legvagányabb arisztokrata hölgyének életébe és gondolataiba nyerhetünk bepillantást egy hiánypótló kötet révén.
A 91 éves Szabó Gyuri bácsi hasznos népgyógyászati tanácsokkal látta el a kolozsváriakat. Ezek közül jegyeztünk le jópárat.
Ezekről (is) mind szó volt a keddi Iohannis-Trump találkozón a Fehér Házban.
És nagyjából az egész társadalom. Többek közt ez is elhangzott azon a vitát sem nélkülöző kolozsvári rendezvényen, amelynek résztvevői az erdélyi magyar történelmi egyházak és az államhatalom viszonyát vizsgálták a kommunizmus időszakában.
Haáz Sándor karnaggyal a közösségkovácsolás tudományáról, a zenekar sikerének a titkáról beszélgettünk a Fili kolozsvári fellépésén.
Itthon kapott ki a CFR a Slavia Prágától az utolsó selejtezőkör első mérkőzésén.