Vállalkozói szellem vagy kényszerönállóság? Meglepően sok a szabadúszó Romániában

A lengyelt leszámítva a jelenleg legingatagabb gazdasággal rendelkező uniós tagországok vezetik az Eurostatnak azt a rangsorát, amely a szabadúszók arányát mutatja az egyes országok munkaerőpiacán.

Görögországban az aktív munkaerő harmada, 30% számít szabadúszónak, Olaszországban 22%, Lengyelországban 18%, Romániában 17%.  Az uniós átlag 14%, ez 32,6 millió, 15 és 74 év közötti személyt jelent, áll az Eurostat kedden közzétett statisztikájában.

A középmezőnyt Csehország, Hollandia és Spanyolország jelenti 16 százalékkal, illetve Portugália, Szlovákia és Nagy Britannia 15 százalékkal. Ott dolgozik arányaiban a legkevesebb szabadúszó, ahol a legfejlettebb és legstabilabb a gazdaság: Németországban és Svédországban 9 százalék, Dániában és Luxemburgban 8 százalék az arányuk.

Európai szinten három szabadúszóból kettő férfi. A szabadúszók 22 százalékát sorolja a statisztika a szellemi munkát végzők közé, 16 százaléka a szolgáltatási és kereskedelmi szektorban dolgozik, 15 százaléka kézműves, 14 százaléka dolgozik az agráriumban (ide sorolva az erdészetet és a halgazdálkodást is), 12 százaléka technikus és menedzser.

A szabadúszók arányát az egyes gazdaságok fejlettségével összevetve az látszik, hogy inkább a gazdasági kényszer az, ami szabadúszó lét felé tolja a munkavállalókat: a fejletlenebb, ingatagabb gazdaságokban többen vállalják a munkának ezt a formáját, amely formálisan több mozgásteret, de kevesebb szociális biztonságot nyújt.