Már barlangi medvével és ősemberrel is találkozhatunk a leghíresebb bihari barlangokban

Már nem kell tudatlanul bóklászni, tájékoztató projekttel gyújtanak fényt a látogatók fejében a Bihar megye két leghíresebb barlangját, a Mézgedi-cseppkőbarlangot és a vársonkolyosi Nagy Magyar-barlangot felügyelő természetvédők. Hogy ne csak megnézzék ezeket a turisták, hanem értsék is, hogy mit látnak.

Ezért tájékoztató pannókkal és múzeumi eszközökkel mutatják be a turistáknak, gyerekeknek, hogyan is élt itt az őskorban a barlangi medve vagy az ősember. A projektnek oktató jellege is van, a kicsik számára régészeti lelőhelyet kreálnak,

a kis barlanglakók többek között őskori csontok után kutakodhatnak.

A felnőttek eközben vezetett sétákon ismerkedhetnek a természeti látványosságokkal, azok történetével, a túravezetők a Körösvidéki Múzeum régészei, paleontológusai lesznek. A most indult projekt szeptember 15-éig valósul meg, a vezetett sétákat a nyár végére tervezik. A Mézgedi-cseppkőbarlangban látványossággal is készülnek:

gipszből kiöntik és felállítják a barlangi medve csontvázának mását.

A nagy bihari természetjáró és barlangász, Czárán Gyula által felfedezett barlang jelentőségét mérete mellett – a 20. században még Európa legnagyobb barlangjai közé sorolták – egykori lakója, a barlangi medve adja.

A Királyerdő-hegység másik fő látványossága, a Révi-sziklaszoros vársonkolyosi oldalán található Nagy Magyar-barlang jelentőségét szintén nem csak mérete adja (bejáratának magassága 27, szélessége 42 méter). Az őskorban lakott volt, ezt bizonyítják az itt talált őskori kőedények, az egykori tűzrakások maradványai, a különböző szerszámok.

Egykori lakóinak élete elevenedik most meg a nagyváradi védett területeket felügyelő központ (Centrul pentru Arii Protejate şi Dezvoltare Durabilă) projektje és kiállításai révén.