// 2026. szeptember 26., szombat // Jusztina

Olcsóbb lesz magánorvoshoz járni – kár, hogy nem már holnaptól

// HIRDETÉS

A kezelés, vizsgálat állami árát az állami egészségbiztosító fizeti majd a magánkórházaknak is.

Három évvel ezelőtt megszüntetett „újdonságot” vezet be a kormány: az egészségügyi szolgáltatások árát a magánkórházak, laborok számára is kifizeti az állami egészségbiztosító, ha ezeket magánintézménynél vesszük igénybe. Nekünk csak a különbséget kell fizetnünk a szolgáltatás állami és magánkórházi ára között.

Erről ugyan sürgősségi rendeletet fogadott el ma a kormány, a rendelkezés mégsem lép életbe azonnal, pusztán megteremti a magánszolgáltatások részben állami fedezésének a lehetőségét, árulta el az egészségbiztosítónál dolgozó, névtelenséget kérő forrás a HotNews-nak. Ahhoz, hogy ténylegesen élni tudjunk a lehetőséggel, további jogszabályok és keretszerződések, illetve azok módosítása szükséges.

Jelenleg csak azokat a magánszolgáltatásokat lehet állami egészségbiztosítással igénybe venni, amelyek ára megegyezik az állami intézmények azonos egészségügyi szolgáltatásáéval. A két ár csak a legolcsóbb vizsgálatoknál (egyes vérvizsgálatok, röntgen, stb.) esik egybe.

Az elképzelés nem új, alig három éve függesztették fel, hogy az állami biztosító állja a magánszolgáltatások árának egy részét, figyelmeztetnek a betegegyesületek. Azért függesztette fel az állam ezt a gyakorlatot, mert egyes magánszolgáltatók visszaéltek a lehetőséggel, és úgy felpumpálták az árakat, hogy a páciensek és az állami egészségbiztosító is jóval többet fizetett, mint kellett volna.

Hogy ezt hogy lehet elkerülni, a ma elfogadott rendeletből nem derül ki, ahogy az sem, mi akadályozná meg a magánlaborokat, hogy akár holnaptól drágítsák azokat a vizsgálatokat, amelyeket eddig az államiakkal azonos árért végeztek el, és így teljes mértékben állta az egészségbiztosító.

Az sem világos egyelőre, hogy kerülhető el, hogy a magánintézmények kartellezzenek, azaz egymással egyeztetve növeljék az áraikat. Egyes betegjogvédő egyesületek pedig így sem látják biztosítottnak, hogy minden szükséges vizsgálat elérhető legyen a hónap bármely napján, mert elmondásuk szerint vannak olyan megyék, ahol adott vizsgálatokra megszabott havi költség kimerül a hónap első napjaiban, így maga a rendszer kényszeríti a betegeket, hogy az elméletileg ingyenes vizsgálatokért is fizessenek. 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Európa legjobb bárjai közé került a kolozsvári Heltai, a vezetőjét is meglepte az elismerés
Krónika

Európa legjobb bárjai közé került a kolozsvári Heltai, a vezetőjét is meglepte az elismerés

Európa legjobb bárjai közé került egy kolozsvári létesítmény, ahol a kocsma csak egy része a történetnek: a Heltai FolkCenter könyvtárként indult, ma pedig táncházak, néptáncpróbák, gyerekprogramok és diákrendezvények otthona.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton
Székelyhon

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton

Leszakadt egy fémszerkezetű híd szerdán reggel a Bákó megyei Csobányosnál, miután egy nehéz munkagép haladt át rajta.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS