// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Ami a Magyar Napok szervezőinek nem sikerült, a politikának igen!

// HIRDETÉS

Őszre halasztották a kolozsvári városnapokat.

Miután a kolozsvári városvezetés évekig foggal-körömmel ragaszkodott ahhoz, hogy májusban tartsák a városnapokat, idén önként lemondott róla: az EP-választásokra hivatkozva őszre, szeptember végére halasztotta az eseményt. Amiért egyébként nem nagy kár, tekintve, hogy

minőségi szórakoztatás szempontjából rendszerint alulmarad

a nyár nagy rendezvényei, a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF), a Jazz in the Park és a Kolozsvári Magyar Napok mögött. Mégis érdekes, ugyanis Emil Bocék pár éve épp azzal az érvvel utasították el az ötletet, miszerint a városnapokat augusztus 19. körül kellene tartani – Károly Róbert király 1316. augusztus 19-én adta vissza Kolozsvár kiváltságait, s emelte a települést városi rangra –, hogy akkor nincsenek a városban egyetemisták. Erre hét év után bejelentik, hogy szeptember 27-30. között tartják, amikor szintén nincs itt a közel százezer fiatal.

Ellenben van egy csomó évforduló:

száz éves lesz a „román” Babeş-Bolyai Tudományegyetem, több román iskola, és ekkor ünneplik a román színház és opera, illetve a filharmónia meg- illetve újraszületését is. Így nem csoda, hogy az eseményre jelentős összeget, 200 ezer eurót szánnak, erről ma szavaz a tanács. Azt, hogy a kolozsvári városvezetés nem hallgatott Gergely Balázsékra, annyira nem bánjuk:

ennek is betudható, hogy létrejött a rendezvény magyar megfelelője, a Kolozsvári Magyar Napok,

mely idén éri el jubileumi, 10. kiadását. (Emlékezetes, hogy a kolozsvári városnapok szervezőinek már kezdetben sikerült leégetni magukat azzal, hogy lenyúlták a magyar rendezvény logóját.)

Emil Bocék szerint a városnapok idei, nyolcadik kiadását nagy minőségi ugrás jellemzi majd: az eseményt a központ mellett a lakónegyedekre és parkokra is kiterjesztik, és számos hazai és külföldi turistát vonzanak majd a városba. Kíváncsian várjuk!

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS