Az utcára tették egy visszaszolgáltatott ingatlan 25 lakóját Kolozsváron

Kedd reggel Kolozsvár peremén, a szamosfalvai Vlad Țepeș utcában 25 személyt lakoltattak ki egy olyan ingatlanból, melyet 2013-ban szolgáltattak vissza a helyi református egyházközségnek. Mivel az ott élők öt évre szóló szerződéssel rendelkeztek, amit az önkormányzattal kötöttek meg, az egyházközség megvárta, hogy járjanak le a szerződések, majd egy ítéletvégrehajtó és a csendőrség segítségét igénybe véve

kedden nekiláttak az öt lakrészes ingatlan kiürítéséhez.

Csakhogy a lakosok számára nem ajánlott fel semmilyen átmeneti megoldást az önkormányzat, az ügyben illetékes Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság képviselői még csak meg sem jelentek a helyszínen. Mint kiderült, senki nem értesítette őket, pedig a végrehajtónak kötelessége lett volna bejelenteni az akciót.

A Vlad Țepeș utcában egyedül néhány civil szervezet képviselője és pár emberi jogi aktivista jelent meg, akik védelmükbe vették a költözésre kényszerített lakókat – köztük kiskorúakat, betegeket és mozgásban korlátozott személyeket –, próbáltak haladékot kérni a jelen lévő református lelkipásztortól, Péntek Mártontól, sikertelenül.

A lelkészt számon kérték, miért nem hagyja a lakosokat ott lakni, míg nem találnak megoldást,

a keresztényi szeretetre hivatkoztak, de Péntek elmondta, ő az egyház érdekeit tartja szem előtt.  

Szintén a civilek közvetítettek az önkormányzat és a lakosok között, hogy az emberek ne kerüljenek az utcára, és találjanak számukra átmeneti szálláshelyet. A megoldás még folyamatban van, mert időközben városi tanácsülés kezdődött, ahová a civilek is elmentek, hogy ismertessék az elöljárókkal a helyzetet. Adrian Dohotaru parlamenti képviselő elmondása szerint mind Emil Boc polgármesterrel, mind Oláh Emese alpolgármesterrel egyeztettek, és ígéretet kaptak arra, hogy találnak átmeneti szálláshelyet a most kilakoltatott személyeknek. 

A lakók tíz éve folyamodtak először szociális lakásokhoz,

de mivel túl kevés a lakás és túl sok a jelentkező – legalább négyszázan várnak szociális lakásra –, esélytelen a helyzetük. Főleg, hogy a kritériumok rendkívül szigorúak, és éppen azoktól veszi el a lakhatási lehetőséget, akik a legjobban rá vannak szorulva.

Az önkormányzat azzal próbálkozik, hogy az országban elsőként egy lakbértámogatási rendszert építsen ki a hasonló helyzetű rászorulók számára, de a valóság azt mutatja, hogy egyetlen tulajdonos sem fogad be szívesen roma származásúakat, még akkor sem, ha az önkormányzat garanciát vállal a bérleti díj kifizetésére. Az egyetlen megoldás a szociális lakások építése lenne.