// 2026. november 1., vasárnap // Marianna

Az oroszok lerohanják a deveselui támaszpontot?

// HIRDETÉS

Nos, egyelőre csak hadgyakorlat formájában. De azért elég ijesztő lehet. És miért gyakorolna valaki olyasmit, amit esze ágában sincs megcsinálni?

Az a helyzet, hogy az utóbbi időben Oroszország erősen érdeklődik a Fekete-tenger (Románia egyetlen barátságos szomszédja, ugye) iránt, és nem kimondottan nyaralási célból. Például: a nagy testvér Tu–22-es nukleáris rakétahordozó bombázókat telepítette a Krím-félszigetre, majd szépen felvonult a Fekete-tengeren. 1500 katonával, haditechnikával, repülők és harci helikopterek százaival, továbbá kétéltű járművekkel.

És ismételjük: nem arról van szó, hogy lerobbantak volna az orosz sétahajók. A hírek szerint a sereg offenzív hadgyakorlatot tart, melynek során légi és vízi deszantgyakorlatokat végeznek. Erre persze mondhatja akárki, hogy oké, mi ebben a különös, az oroszok (és nem csak ők) néha hadgyakorlatoznak. És? Na de tessék csak várni, most jön a meredek.


A deveselui támaszpont életnagyságú makettje, amelyen az orosz pilóták gyakorolnak (Fotó: Adevărul)

Katonai források szerint az oroszok felépítették a deveselui amerikai katonai egység életnagyságú makettjét. Hogy miért?

Hát, hogy a pilóták kényelmesebben és életszerűbben tudják megszórni a célpontot.

Mert az orosz katonai vezetők szerint a deveselui rakétapajzs bizony nem csak védekezésre szolgálhat, hanem támadásra is. És ez nekik nem tetszik. Az is lehet, hogy komolyan vették Mihai Fifor román hadügyér tavalyi (atombomba méretű baki) kijelentését, miszerint Romániának vannak ballisztikus rakétái.

Na de mit szólnak mindehhez a román szakértők? Alexandru Grumaz tábornok például azt, hogy Oroszország új Vasfüggönyt készít elő. Meg azt, hogy annak idején, a Hidegháború alatt az oroszok hatalmas hadigép- és fegyverkészletet halmoztak fel a transzdnyeszteri övezetben. És most ugyanez történik a Krím-félszigeten. Vagyis: visszatérnek a hidegháborús stratégiákhoz.

Constantin Degeratu tábornok a maga részéről azon a véleményen van, hogy Oroszország 2014 óta következetesen megy előre a Fekete-tenger övezetében, egy pontos haditerv szerint. És most jutottak el odáig, hogy a deszantot is gyakorolják. Na de ami a tábornok úr szerint még aggasztóbb:

mit tesz Románia? Semmit! Mintha nem látná az orosz veszélyt.

Costin Georgescu, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) volt igazgatója szerint (naná, a kémek mindig jobban tudják) viszont semmi új nincs a keleti front napja alatt. Oroszország régóta nyomul a Fekete-tengeren. A mögöttes cél, amelyet Vlagyimir Putyin kiválóan megtanult a régi szovjet rendszer embereitől, a következő: félelmet kelteni a Fekete-tenger övezetében.

Persze, remek lenne, ha Románia meg tudná védeni magát, de a mioritikus hadsereg beruházási ritmusa enyhén szólva ki-kihagy. Ezzel pedig az illetékes döntéshozók bizony konkrét veszélybe sodorják az országot.

Oké, a románok gyengék, nem tudják megvédeni magukat. De mit csinálnak az amerikaiak?

Mert végül is, a deveselui rakétapajzs is amerikai. Hát, mit csináljanak ők is. Vigyáznak és figyelnek. Meg azért van még egy-két támaszpontjuk Románia szent földjén. Először is ott van, a Konstanca megyei Mihail Kogălniceanu mellett felépített támaszpont, a legnagyobb. A méreteket tekintve a második maga Deveselu, a legkisebb pedig az aranyosgyéresi légitámaszpont. Ezeket a támaszpontokat az amerikaiak alaposan megtömték mindennel, ami szerintük használhat az oroszok ellen.

Nos, ez most a helyzet. Nem túl biztató. És a tetejébe, attól is tartunk, hogy hamarosan felbukkannak azok a nagy patrióta szakértők is, akik valamilyen furmányos és ármányos és légies összefüggések alapján Magyarország kezét is bele fogják látni a dologba.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?
Főtér

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?

Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.

Súlyos problémák miatt le kellett zárni az egyik erdélyi autópálya-szakaszt
Krónika

Súlyos problémák miatt le kellett zárni az egyik erdélyi autópálya-szakaszt

Úthibák miatt szerdán este sürgősen le kellett zárni az észak- erdélyi autópályát a dél-erdélyi sztrádával Torda és Szászsebes között összekötő A10-es autópálya egyik szakaszát.

Orvosi csoda történt, „meggyógyult” a betegszabadságon levő igazgató, miután Diana Buzoianu már nem miniszter
Főtér

Orvosi csoda történt, „meggyógyult” a betegszabadságon levő igazgató, miután Diana Buzoianu már nem miniszter

További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve
Székelyhon

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve

Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.

Bákó megyei román iskolából jött, mégis az övé lett a legjobb magyar érettségi Csíkban: egy csángó lány útja otthonról haza
Krónika

Bákó megyei román iskolából jött, mégis az övé lett a legjobb magyar érettségi Csíkban: egy csángó lány útja otthonról haza

Kicsi korában a szülei románul beszéltek vele, ma mégis magyarul gondolkodik. Szentes Stefánia a lábnyiki Magyar Háztól Csíkszeredán és a kolozsvári egyetemen át jutott el oda, hogy ma a csángó gyerekeket biztatja arra az útra, amit ő maga is végigjárt.

Szám szerint 429: megvannak az összevonásra kijelölt községek
Székelyhon

Szám szerint 429: megvannak az összevonásra kijelölt községek

Alexandru Stoica fejlesztési miniszter pénteken közölte, hogy a kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az ezerötszáznál kisebb lélekszámú községek összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS