// 2026. október 9., péntek // Dénes

Rajonganak a románok a hadseregért és az egyházért

// HIRDETÉS

Ez derül ki egy friss felmérésből.

Majd elolvadnak Románia polgárai a hadseregért és az egyházért – ez derül ki az INSCOP közvélemény-kutató csütörtökön ismertetett felméréséből.

A kutatásból kiderül, hogy a romániai intézmények közül a hadseregben bíznak a leginkább: a megkérdezettek 64,1 százaléka mondta azt, hogy tökéletesen megbízik az egyenruhásokban.

Ha már egyenruha: az egyházé – ami vélhetően az ortodox egyházat jelenti – a dobogó második foka: 54,5 százalék mondta azt, hogy maradéktalanul bízik benne. És még nem ért véget az egyenruhások sora: a harmadik hely a csendőrségé 43,5 százalékkal, míg a rendőrség 41,2 százalékkal a negyedik.

A top ötbe az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) is befért,

a rettegett intézménybe a válaszadók 39,7 százaléka veti minden bizodalmát, míg az államfői hivatal 39,1 százalékkal csak a hatodik.

Igaz, novemberben még csak 33,7 százaléknyian bíztak benne.

Érdekes, hogy a polgármesteri hivatalokban ugyanannyian bíznak, mint a nemzeti bankban: a bizalmi indexe mindkettőnek 34,7 százalék. 

Ugyancsak megegyezik azok aránya, akik a hírszerző szervekben bíznak:

egyaránt 31,4 százalék helyezi minden bizalmát a Román Hírszerző Szolgálatba (SRI) és a Külügyi Hírszerző Szolgálatba (SIE).

A sajtóban már nem bíznak túl sokan: 27,7 százalékos a bizalmi indexe.

A megyei önkormányzatokban 20,1, az alkotmánybíróságban 18,4, a kormányban pedig csak 12,8 százalék bízik.

De még mindig nem őket tartják a leglinkebbnek: a sor végén a pártok kullognak 11,8 százalékos bizalmi indexszel, míg az abszolút lúzer a parlament, amelyben csak 9,8 százalék bízik. Pedig hát ez az az intézmény, amit a polgárok közvetlenül választottak.

A külföldi intézmények között is a military vezet: a NATO-ban bíznak a legtöbben, konkrétan 49,9 százalék. A második az EU 47,8 százalékkal, a harmadik az Európai Parlament 44,7 százalékkal, míg az Európai Bizottságban 43,8 százaléknyian bíznak.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház
Főtér

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Krónika

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá

Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
Főtér

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Székelyhon

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette

Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Krónika

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen

Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Székelyhon

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte

Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS